PUBLIKÁCIÓK
Könyvek
1. A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés, 1708–1792. Osiris: Budapest, 2005. pp. 614.
Második, javított kiadás: Balaton Akadémia: Keszthely, 2010. pp. 614.
2. Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről. Universitas: Budapest, 2006. pp. 291.
3. Tapasztalatok, cselekvő egyének, felelősség. Oroszország mikrotörténelmének tanulságai. Balaton Akadémia: Keszthely, 2011. pp. 97.
4. What is microhistory? Theory and practice. Routledge: London – New York, 2013. pp. 184. (Társszerző: Sigurður Gylfi Magnússon.)
5. A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. L’Harmattan: Budapest, 2014. pp. 273.
6. A 18. századi Magyarország rendi országgyűlése. Az Országgyűlés Hivatala – Országgyűlés
Kiadó: Budapest, 2016. pp. 331.
7. Estates and constitution. The parliament in
eighteenth-century Hungary. Berghahn:
New York – Oxford, 2020. pp. 442.
8. A történész, a források és az elbeszélés.
The Historian, the Sources and the Narrative. Balaton Akadémia: Keszthely, 2020. pp. 70.
9. A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20.
századi történetírás történetébe és elméletébe. Ráció: Budapest, 2021. pp. 444.
10. A diéta II. A 18. századi politikai elit
társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Magyar Nemzeti Levéltár: Budapest, 2021. pp. 760.
Szerkesztett kötetek
1. Benda Gyula: Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740–1849. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Fenyves Katalin és Szijártó M. István. L'Harmattan: Budapest, 2008. pp. 515.
2. Mikrotörténelem másodfokon. Szerkesztette Papp Gábor és Szijártó M. István. L’Harmattan: Budapest, 2010. pp. 305.
3. Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Szerkesztette Szijártó M. István és Szűcs Zoltán Gábor. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 2012. pp. 228.
4. Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig. Szerkesztette Dobszay Tamás, Forgó András, ifj. Bertényi Iván, Pálffy Géza, Rácz György és Szijártó M. István. Az Országgyűlés Hivatala: Budapest, 2013. pp. 460.
5. A történelem mint hivatás. A Benda-emlékkonferencia előadásai, 2013. november 27. Szerkesztette Szijártó M. István. Balassi: Budapest, 2015. pp. 186.
6. A közjó a kései rendiség diskurzusaiban. Tematikus blokk. Történelmi Szemle 58 (2016) 499–554. Szerkesztette Szijártó M. István.
7. Microhistory and the historical imagination: New frontiers. Különszám. Journal of Medieval and Early Modern Studies 47 (2017) 1. szám. Szerkesztette Thomas Robisheaux és Thomas V. Cohen, Szijártó M. István közreműködésével.
8. Az indigenák. Szerkesztette Szijártó M. István. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 2017. pp. 235.
9. Kunt Gergely: Kamasztükrök. A
hosszú negyvenes évek társadalmi képzetei fiatalok naplóiban. Szerkesztette
Fenyves Katalin és Szijártó M. István. Korall: Budapest, 2017. pp. 456.
10. Rendi országgyűlés, polgári parlament: Érdekképviselet és
törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Szerkesztette Dobszay
Tamás, H. Németh István, Pap József és Szijártó M. István. Magyar Nemzeti
Levéltár: Budapest, 2020. pp. 627.
11. Hadseregellátás Magyarországon a kései rendiség idején. Tematikus blokk. Történelmi Szemle 62 (2020) 523–608. Szerkesztette Szijártó M. István.
12. Hitelviszonyok a kései rendiség idején. Tematikus blokk. Történelmi Szemle 64 (2022) 641–744. Szerkesztette Szijártó M. István.
13. Parliamentarism in Northern and East-Central Europe in the Long Eighteenth Century. Volume I: Representative Institutions and Political Motivation. Szerk. Szijártó M. István, Wim Blockmans és Kontler László. Routledge: London – New York, 2023. pp. 358.
14. A felsőbüki Nagyok évszázada. A politikai elit útjai a kései rendiség időszakában. L’Harmattan: Budapest, 2024. pp. 275.
Tanulmányok és könyvfejezetek
1. A gabonaárak alakulása Marosvásárhelyen 16–17. századi polgári emlékiratok tanúsága szerint. Agrártörténeti Szemle 32 (1990) 205–213.
2. Rokonok és mérföldek. A Somogy megyei köznemesség társadalmi kapcsolatainak térbelisége a 18. században. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 23 (1992) 29–46.
3. Playing second fiddle. The role of Hungary and Norway in the foreign policy of the Austro–Hungarian Monarchy and the Swedish–Norwegian union: A comparison. Scandinavian Journal of History 19 (1994) 143–163.
4. Relatives and miles. A regional approach to the social relations of the nobility of the County of Somogy in the eighteenth century. History and Society in Central Europe 2 (1994) 141–161.
5. Mi a mikrotörténelem? AETAS 11 (1996) 4. szám 157–185.
6. Adalék Somogy megye 18. századi újratelepülésének kérdéséhez. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 28 (1997) 85–110.
7. Megye, rendek és diéta a 18. században. In: Ódor Imre – Pálmány Béla – Takács Péter (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Rendi társadalom – polgári társadalom 9. Konferencia: Pécsvárad, 1995. szept. 12–13., Debrecen, 1997. 157–166.
8. A vármegye és a jómódú birtokos köznemesség a 18. században. AETAS 13 (1998) 2–3. szám 107–142.
9. Követi napidíj és vármegyei önállóság a 18. században. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 30 (1999) 155–162.
10. Történeti antropológia és mikrotörténelem: az új társadalomtörténet. Budapesti Könyvszemle 12 (2000) 151–159.
11. Revizionista társadalomtörténet. Viták a 18. századi angol társadalomról. In: Gebei Sándor (szerk.): Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos születésnapjára. Eger, 2000. 155–170.
12. Four arguments for microhistory. Rethinking History 6 (2002) 209–215.
13. Mikrotörténelem. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest, 2003. 494–513. (Második kiadás: Budapest, 2006. 500–520.)
14. Bevezetés. In: Dobrossy István et al. (szerk.): Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 1999. évi miskolci konferenciájának előadásai. Rendi társadalom – polgári társadalom 12. Miskolc, 2003. 7–18.
15. A 18. századi országgyűlési naplók forrásértékéről – avagy a történelem mint konstrukció. In: K. Horváth Zsolt – Lugosi András – Sohajda Ferenc (szerk.): Léptékváltó társadalomtörténet. Tanulmányok a 60 éves Benda Gyula tiszteletére. Budapest, 2003. 431–445.
16. Armpruszter Anna "földesasszony". Nemes nők és földtulajdon a 18–19. század fordulóján. In: Láczay Magdolna (szerk.): Nők és férfiak..., avagy a nemek története. Rendi társadalom – polgári társadalom 16. Nyíregyháza, 2003. 164–177.
17. A magyar rendek adómegajánlási joga és a 18. századi adómegajánlási rend kialakulása. Történelmi Szemle 46 (2004) 241–295.
18. The Diet: The estates and the Parliament of Hungary, 1708–1792. In: Bündnispartner und Konkurrenten des Landesfürsten? Die Stände in der Habsburgermonarchie. Herausgegeben von Gerhard Ammerer, William D. Godsey Jr., Martin Scheutz, Peter Urbanitsch und Alfred Stefan Weiss. Wien – München, 2007. 151–171.
19. A keszthelyi forrásoktól a magyar társadalomfejlődésig. In: Benda Gyula: Zsellérből polgár. Keszthely társadalma, 1740–1849. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Fenyves Katalin és Szijártó M. István. L'Harmattan: Budapest, 2008. 497–515.
20. Puzzle, fractal, mosaic. Thoughts on microhistory. In: Journal of Microhistory 2008 (19.10.2008)
21. The Rákóczi revolt as a successful rebellion. In: László Péter – Martyn Rady (eds.): Resistance, rebellion and revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956. London, 2008. 67–76.
22. A kora újkori magyar rendiség az újabb szakirodalomban I. AETAS 24 (2009) 3. szám 83–111.
23. A kora újkori magyar rendiség az újabb szakirodalomban II. AETAS 24 (2009) 4. szám 111–138.
24. The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy at the beginning of the 18th century. In: Robert Bartczak – Adam Perlakowski – Anton Schindling (eds.): Die Reiche Mitteleuropas in der Neuzeit: Integration und Herrschaft. Liber Memorialis Jan Pirozynski. Kraków, 2009. 225–229.
25. A vallási kérdés az országgyűléseken a 18. század első évtizedeiben. In: Gőzsy Zoltán – Varga Szabolcs – Vértesi Lázár (szerk.): Katolikus megújulás és a barokk Magyarországon – különös tekintettel a Dél-Dunántúlra (1700–1740). Pécs, 2009. 87–102.
26. Montpellier, Vendée, a történész és az elbeszélés. Korall 11 (2010) 39. szám 175–197.
27. Nyitott elit? A magyar főméltóságok a 18. században. Századok 144 (2010) 1225–1261. (Társszerző: Cserpes Tünde)
28. Előszó. In: Papp Gábor – Szijártó M. István (szerk.): Mikrotörténelem másodfokon. Budapest, 2010. 7–18.
29. Barátok, apácák, mikrotörténelem. In: Papp Gábor – Szijártó M. István (szerk.): Mikrotörténelem másodfokon. Budapest, 2010. 19–41.
30. Történeti antropológia. In: A. Gergely András – Papp Richárd – Szász Antónia – Hajdú Gabriella – Varga Andrea (szerk.): Antropológiai – etnológiai – kultúratudományi kislexikon. Budapest, 2010. 350–352.
31. Die Reformierten und die Frage des ständischen Widerstands im Königreich Ungarn im 18. Jahrhundert. In: Márta Fata – Anton Schindling (Hgg.): Calvin und Reformiertentum in Ungarn und Siebenbürgen. Helvetische Bekenntnis, Ethnie und Politik vom 16. Jahrhundert bis 1918. Münster, 2010. (Második kiadás: Münster, 2011.) 341–355.
32. Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében. In: Hermann István – Karlinszky Balázs (szerk.): Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Veszprém, 2010. 445–466.
33. Der ungarische Landtag und seine Entscheidungsprozeduren im 18. Jahrhundert: von der Institutionsgeschichte zur Kulturgeschichte. Methodologische Überlegungen. In: Krisztián Csaplár-Degovics – István Fazekas (Hgg.): Geteilt – Vereningt. Beiträge zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneizeit (16.–18. Jahrhundert). Berlin, 2011. 356–368.
34. Komitatsadel und Landtag in Ungarn in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts. In: Tatjana Tönsmeyer – Lubos Velek (Hg.): Adel und Politik in der Habsburgmonarchie und der Nachbarländern zwischen Absolutismus und Demokratie. München, 2011. 139–150.
35. A „konfesszionális rendiségtől” az „alkotmányos rendiségig.” Lehetőségek és feladatok a 18. századi magyar rendiség kutatásában. Történelmi Szemle 54 (2012) 37–62.
36. Puzzle, fractal, mosaïque. Pensées sur la micro-histoire. L’Atelier du Centre de recherche historique. Revue électronique du CRH 2012, no. 9.
37. Előszó. In: Szijártó M. István – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Politikai elit és politikai kultúra a 18. század végi Magyarországon. Budapest, 2012. 7–14.
38. Sociálne a kultúrne dejiny uhorského snemu v 18. storočí: čiastkové výsledky a zrejmé úlohy [A magyar országgyűlés társadalom- és kultúrtörténete a 18. században: előzetes eredmények és eljövendőbeli feladatok] Historický časopis 60 (2012) 257–269.
39. A mikrotörténelem Magyarországon. In: Erős Vilmos – Takács Ádám (szerk.): Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Budapest, 2012. 102–111.
40.
Co-authoring history: Montpellier, the Vendée, and the co-authorship of the
sources. Humanities 2 (2013) 449–461.
41. Főméltóságok a 18. századi Magyarországon. Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 42 (2013) 7–12.
42. An open elite
in Hungary? High office holders in the 18th century. Journal of Social History 48 (2014) 156–174. (Társszerző:
Cserpes Tünde.)
43. A
kosellecki „nyeregidő” a 18. századi magyar politikában. In: Hermann István
(szerk.): Padányi Biró Márton veszprémi
püspök emlékezete. Veszprém, 2014. 5–24.
44. Hivatali karrierek a 18. századi vármegyékben. Századok 148 (2014) 1273–1296.
45.
Előszó. A történész hivatása. In: Szijártó M. István: A történelem mint hivatás. A Benda-emlékkonferencia előadásai, 2013.
november 27. Balassi: Budapest, 2015. 7–10.
46. Péter László, a rendi alkotmányosság és a kései rendiség historiográfiája. Közjogi Szemle 8 (2015) 3. szám 26–29.
47. A közjó fogalma a kora újkori politikai diskurzusokban. Történelmi Szemle 58 (2016) 499–503.
48. The capacities of microhistory. In: Erős Vilmos – Káli Róbert – Törő László Dávid – Kavecsánszki Máté (szerk.): Approaches to historiography. Debrecen, 2016. 191–197.
49. Probing the limits of microhistory. Journal of Medieval and Early Modern Studies 47 (2017) 1. szám 193–198.
50. Microhistory today: A roundtable discussion. Szerkesztette Thomas Robisheaux. Journal of Medieval and Early Modern Studies 47 (2017) 1. szám 7–52. (Résztvevőként.)
51. Az indigenák a magyar politikában, 16–19. század. In: Szijártó M. István (szerk.): Az indigenák. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 2017. 7–14.
52. Az alkotmányos rendiség megjelenése az 1790-es évek politikai diskurzusában. Publicationes Universitatis Miskolciensis – Sectio Philosophica 21 (2017) 2. szám 323–333.
53. Бог в деталях. Четыре аргумента в защиту микроистории. Казус: Индивидуальное и уникальное в истории – 2017. Под ред. О.И. Тогоевой и И.Н. Данилевского. Москва, 2017. 301–307.
54. The unexpected survival of the dualism of king and estates. The case of the Kingdom of Hungary, 17th–18th centuries. In: В. Д. Назаров – П. Ю. Уваров (ред.): Три даты трагического пятидесятилетия Европы (1598–1616–1648): Россия и Запад в годы Смуты, религиозных конфликтов и тридцатилетней войны. Москва, 2018. 27–39.
55. The paths of microhistory. Quaderni storici 53 (2018) 917–928.
56. The Birth of the Constitution in Eighteenth-Century Hungarian Political Thought. In: Ferenc Hörcher – Thomas Lorman (eds): A History of the Hungarian Constitution: Law, Government and Political Culture in Central Europe. Bloomsbury: London – New York, 2019. 46–62.
57. Rendi kompromisszum – alkotmányos konfliktus. Magyar Filozófiai Szemle 63:1 (2019) 23–29.
59. From Confession to Constitution. The Hungarian MPs’ Motivation in the mid-18th Century. American Journal of Humanities and Social Science 7 (2020) 1–37.
61. Arguments for Microhistory 2.0. In: Hans Renders – David Veltman (eds): Fear of Theory. Towards a New Theoretical Justification of Biography. Brill: Leiden–Boston, 2021. 211–227.
62. Az ősi alkotmány a 18. századi Magyarországon. In: Kiss Margit (szerk.): „Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről. Budapest, 2022. 13–22.
63. Hitelviszonyok a kései rendiség idején. Bevezető megjegyzések. Történelmi Szemle 64 (2022) 641–648.
64. Introduction: parliamentarism in the age of absolutism. In: István M. Szijártó, Wim Blockmans and László Kontler (szerk.): Parliamentarism in Northern and East-Central Europe in the Long Eighteenth Century. Volume I: Representative Institutions and Political Motivation. Routledge: London – New York, 2023. 1–13. (Társszerző: Wim Blockmans és Kontler László.)
65. From confession to constitution: the motivation of the Hungarian politial elite in the middle of the eighteenth century. In: István M. Szijártó, Wim Blockmans and László Kontler (szerk.): Parliamentarism in Northern and East-Central Europe in the Long Eighteenth Century. Volume I: Representative Institutions and Political Motivation. Routledge: London – New York, 2023. 157–176.
66. Az alkotmány eszméjének születése a 18. század végén. In: Hörcher Ferenc – Thomas Lorman – Pócza Kálmán: A magyar történeti alkotmány. Korszakok és kihívások. Ludovika Egyetemi Kiadó: Budapest, 2023. 55–78.
67. County and gentry in 18th-century Hungary. Historický časopis 71 (2023) 809–826.
68. Előszó. A politikai elit útjai a kései rendiség időszakában. In: Szijártó M. István (szerk.): A felsőbüki Nagyok évszázada. A politikai elit útjai a kései rendiség időszakában. L’Harmattan: Budapest, 2024. 9–11.
69. Négy nemzedék és ami utána következett. In: Szijártó M. István (szerk.): A felsőbüki Nagyok évszázada. A politikai elit útjai a kései rendiség időszakában. L’Harmattan: Budapest, 2024. 219–243.
70. The Felsőbüki Nagy family and their century in the history of Hungary. Paths of the political elite in the eighteenth and early nineteenth centuries. In: Szijártó M. István (szerk.): A felsőbüki Nagyok évszázada. A politikai elit útjai a kései rendiség időszakában. L’Harmattan: Budapest, 2024. 245–259.
Rövidebb írások, ismertetések
1. Reformációtörténeti konferencia Budapesten. A Ráday Gyüjtemény Évkönyve 7 (1994) 243–244.
2. A Történeti Kollégium. Sic Itur Ad Astra 18 (2006) 1–2. szám 5–8.
3. Joachim Bahlcke: Ungarischer Episkopat und österreichischer Monarchie. Von einer Partnerschaft zur Konfrontation (1686–1790) című könyvéről. Journal of Ecclesiastical History 58 (2007) 774–775.
4. Elveszettek és elveszítettek. Klió 17 (2008) 1. szám 120–124.
5. A történelem szingularizációja. Klió 19 (2010) 4. szám 8–16.
6. Izland társadalomtörténete a 19–20. században. Korall 12 (2011) 46. szám 154–161.
7. Sigurður Gylfi Magnússon: Wasteland with words. A social history of Iceland című könyvéről. Journal of Social History 46 (2012) 1. szám 264–265.
8. Ivo Cerman: Habsburgischer Adel und Aufklärung. Bildungsverhalten des Wiener Hofadels im 18. Jahrhundert című könyvéről. Századok 146 (2012) 1004–1007.
9. Genealógia és mikrotörténelem. Klió 22 (2013) 2. szám, 3–6.
10. Reneszánsz nők, papok, parasztok és a mikrotörténelem mint alvállalkozó. Erdélyi Gabriella: Szökött szerzetesek. Erőszak és fiatalok a késő középkorban. Korall 14 (2013) 53. szám, 194–202.
11. László Péter: Hungary’s long nineteenth ventury. Constitutional and democratic traditions in a European perspective: Collected studies című könyvéről. Austrian History Yearbook 45 (2014) 238–239.
12. Anna Patterson Rodda: Trespassers in time. Genealogists and microhistorians című könyvéről. In: Anne Patterson Rodda: Trespassing in time. Family history as microhistory. Navigating the historical records as shown through the narrative of a Danish-American seafarer’s life. Published by the author. Charleston SC, 2014. 155–161.
13. Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok című könyvéről. Századok 149 (2015) 777–780.
14. Gabriella Erdélyi: A cloister on trial. Religious culture and everyday life in late medieval Hungary című könyvéről. Journal of Ecclesiastical History 69 (2018) 643–646.
15. William D. Godsey: The Sinews of Habsburg Power: Lower Austria in a Fiscal-Military State, 1650–1820 című könyvéről. Hungarian Historical Review 8 (2019) 230–233.
16. A Habsburgok pénzügyi-katonai állama. The Sinews of Habsburg Power. Lower Austrian in a Fiscal-Military State, 1650–1820. Aetas 34 (2019) No. 3, 162–167.
17. Parlamenttörténeti tabló. Szente Zoltán: A parlamentek története. A korai rendi gyűlések kialakulásától a modern népképviseleti törvényhozásokig. Jogtörténeti Szemle 24 (2019) 2. szám 75–79.