Kód: OT-TÖR-101/1, BBN-TÖR11-101/1

Cím: Történetírás a 20. században

Oktató: Szijártó István

Időpont: kedd 16.00-17.30

Terem: Múzeum krt. 6-8. 252. (I. Tóth Zoltán terem)

Az oktatás célja

A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók előbb megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozunk ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

Előreláthatóan három alkalommal tart vendégelőadó angol vagy magyar nyelvű előadást a kurzus keretében.

A kurzus tartalma

1. február 11.: Bevezetés, a kurzus bemutatása, a követelmények megbeszélése. Baráth Katalin (Szegedi Tudományegyetem) bevezető vendégelőadása: Történetírás és irodalom – elméletben és gyakorlatban

2. február 18.: Távoli előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig + Közvetlen előzmények: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

3. február 25.: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és a szellemtörténeti iskola kihívása + A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei

4. március 4.: Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában

5. március 11.: Történeti demográfia, család- és háztartástörténet

6. március 18.: Pók Attila (HUN-REN BTK TTI) vendégelőadása Deák Istvánról

7. március 25.: Marxista történetírás

8. április 1.: Vendégelőadás angol nyelven: Patrik Winton (Örebroi Egyetem): Financial revolution in Europe during the eighteenth century

9. április 8.: Pszichotörténelem

10. április 15.: Középpontban a kultúra

11. április 29.: Nyelvi fordulat

12. május 6. Diószegi-Szőcs Máté (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium) és Szemethy Tamás (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) vendégelőadása: A narratíva elbeszélői? Mi lehet a szerepe a történelemtanároknak a tanórákon?

13. május 13.: Történetírás a 20. század végén. A kontextuális fordulat. Összegzés. Kérdések

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi szóbeli kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. (A vizsgának nincs írásbeli komponense.) Ennek anyaga a tankönyv anyagából és a tankönyvben megadott magyar nyelvű kötelező irodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott kötelező irodalmat, 1 pontot kap. A vizsga értékelése megegyezik a gyűjtött pontok számával.

Ha valaki részt vesz valamennyi vendégelőadáson (egy angol és három magyar nyelvű lesz várhatóan), akkor választhatja azt is, hogyaz egyik tételt ezekből húzza, és csak a másikat a tételsorból.

Tankönyv:

Szijártó M. István: A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történetírás történetébe és elméletébe. Budapest, 2021.

Kötelező irodalom:

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) mek.oszk.hu/15300/15381/15381.pdf

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Philippe Ariès: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak) LD SZAKTÁRS PORTÁL

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157. epa.oszk.hu/00800/00861/00012/99-3-10.html

Vizsgakérdések az előadások rendjében

1. Távoli előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig: 1/1 Görög történetírás; 1/2 Római történetírás; 1/3 A kereszténység időszemlélete és a középkor történetírása; 1/4 Újkori változások

2. A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus: 2/1 Historizmus; 2/2 A historizmus történetírása; 2/3 Pozitivizmus; 2/4 A pozitivista történetírás változatai

3. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola: 3/1 A romantika történetírása; 3/2 A tudományos történetírás egységesülése; 3/3 Szellemtörténet; 3/4 Spengler és Toynbee

4. A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei: 4/1 A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei a pozitivizmus jegyében; 4/2 A neokantiánusoktól Max Weberig*; 4/3 A társadalomtudományos történelem kihívása: az Annales születése és első nemzedéke; 4/4 Társadalomtörténet Magyarországon a két világháború között

5. Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában: 5/1 Braudel történetírása; 5/2 Az Annales Braudel jogara alatt; 5/3 Kitekintés: A gazdaságtörténet újabb útjai

6. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet: 6/1 Történeti demográfia: definíció, módszerek, források, jelenlegi és magyarországi kutatások; 6/2 A gyermekkor története; 6/3 A történeti demográfia fő kutatási témái: termékenység, házasodás, halandóság; 6/4 Család- és háztartástörténet

7. Marxista történetírás: 7/1 Marxista világ- és történetszemlélet; 7/2 Marxista történetírás Magyarországon; 7/3 A brit marxista történeti iskola

8. Pszichotörténelem: 8/1 Pszichohistória; 8/2 A pszichohistória Magyarországon

9. Középpontban a kultúra: 9/1 Mentalitástörténet; 9/2 Történeti antropológia; 9/3 Az új kultúrtörténet

10. Nyelvi fordulat: 10/1 Empirizmus és relativizmus; 10/2 Hayden White elmélete; 10/3 Posztmodern történetfilozófia és a posztmodern történetírás gyakorlata; 10/4 Elméleti válasz a posztmodern történetfilozófia kihívására

11. Történetírás a 20. század végén: 11/1 Mikrotörténelem; 11/2 A nők története; 11/3 Az emlékezet története; 11/4 A kultúrtörténeti megközelítés további irányzatai

12. Kitekintés: A kontextuális fordulat: 12/1 A kontextuális fordulat

* A 4/2-es tétel kimarad.