Kód:
OT-TÖR-101/1,
BBN-TÖR11-101/1
Cím: Történetírás a 21. században
Időpont: péntek 14.00-17.00 kéthetente
Terem: Múzeum körút 6-8. földszint 27.
Az
oktatás célja
A
kurzus célja kettős. Egyfelől a hallgatók előadások és beszélgetések sorozatán
keresztül ismerkedhetnek meg a mai magyarországi történetírás egyes kiemelkedő
képviselőivel, műhelyeivel, jelen vitáival. Másfelől a tankönyv alapján át kell
tekinteniük a történetírás történetét és elméletét a professzionális
történettudomány születésétől a jelen vitákig.
A
tankönyv a Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését
követően a hallgatókat előbb megismerteti a professzionális történettudomány
19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén
egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három
kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel,
végül a kultúrtörténeti megközelítéssel. Részletesen foglalkozik ezen belül az
utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó
társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli
klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a
szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő
eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola
és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől
az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek
nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek
történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok
történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes
irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi
recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására. A kurzus
a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a
hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus
helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva
prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe
ötvöződik.
Az
előadásokra dupla órák formájában kerül sor. Általában két vendég tart rövid,
egyenként 30–45 perces előadást, majd a szünet után a vita és a beszélgetés
részben ezen előadásokhoz kapcsolódik, részben pedig az előadók által képviselt
történész műhely bemutatkozását szolgálja.
A
kurzus tartalma
2022.
február 11. (16 óra, Teams) Hermann István előadása „Egyházkormányzat a 18.
századi veszprémi római katolikus egyházmegyében” címmel, majd beszélgetés az
előadóval.
2022.
március 11. A mai magyarországi történetírás műhelyei: ELTE Társadalmi
Változások Kutatóközpont. Klement Judit előadása „A történeti változás kutatási
lehetőségei a vállalkozástörténetben”, illetve Keller Márkus előadása „Lakhatás
és társadalom a szocializmusban” címmel, majd beszélgetés az előadókkal.
2022.
március 25. A mai magyarországi történetírás műhelyei: ELTE Nőtörténeti
Kutatókozpont. Sipos Balázs és Deáky Zita előadása, majd beszélgetés az
előadókkal
2022.
április 28. csütörtök 14.20. „Mit tehet egy (történelem)tanár annak érdekében,
hogy a magyar társadalom demokratikus elkötelezettségű európai polgári
társadalom legyen?” Beszélgetés Fleck Zoltánnal (ÁJK) és Polyák Gáborral
(Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)
2022.
április 29. A mai magyarországi történetírás műhelyei: bemutatkozik a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének eszmetörténeti és gazdaság-,
régió- és politikatörténeti életmódtörténet műhelye. Őze Sándor előadása „Török
veszély és apokaliptika”, Ö. Kovács József előadása pedig „A Kádár-kor vidéktörténete”
címmel hangzik el, majd a szünet után az előadókkal beszélgetésre kerül sor.
2022.
május 20. A mai magyarországi történetírás műhelyei: az MTA-PPKE Fraknói Vilmos
Római Történeti Kutatócsoport. Tusor Péter és Kanász Viktor előadása „Vatikáni
magyar történeti kutatások a 21. században” címmel, majd beszélgetés az
előadókkal
A
kurzus számonkérési és értékelési rendszere:
A
tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni.
Ennek anyaga a tankönyv anyagából és a tankönyvben megadott magyar nyelvű
szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt
kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud
tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a
vizsgázó olvasta a kihúzott szakirodalmat, 1 pontot kap. A vizsga értékelése
megegyezik a gyűjtött pontok számával.
Amennyiben
valaki látogatta a pénteki előadásokat, választhatja azt az opciót, hogy a
tételsorból csak egyet húz, míg a második tételét az elhangzott előadásokból
húzza. A szóbeli vizsga tételsora a tankönyvben megtalálható.
Kötelező
irodalom:
Szijártó M.
István: A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történelem
elméletébe és történetébe. Ráció, Budapest, 2021.