Kód:               OT-TÖR-101/1, BBN-TÖR11-101/1

Cím:               Történetírás a 21. században

Időpont:         péntek 14.00-17.00 kéthetente

Terem:           Múzeum körút 6-8. földszint 27.

 

 

Az oktatás célja

A kurzus célja kettős. Egyfelől a hallgatók előadások és beszélgetések sorozatán keresztül ismerkedhetnek meg a mai magyarországi történetírás egyes kiemelkedő képviselőivel, műhelyeivel, jelen vitáival. Másfelől a tankönyv alapján át kell tekinteniük a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig.

A tankönyv a Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatókat előbb megismerteti a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel. Részletesen foglalkozik ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására. A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

Az előadásokra dupla órák formájában kerül sor. Általában két vendég tart rövid, egyenként 30–45 perces előadást, majd a szünet után a vita és a beszélgetés részben ezen előadásokhoz kapcsolódik, részben pedig az előadók által képviselt történész műhely bemutatkozását szolgálja.

 

A kurzus tartalma

2022. február 11.  (16 óra, Teams) Hermann István előadása „Egyházkormányzat a 18. századi veszprémi római katolikus egyházmegyében” címmel, majd beszélgetés az előadóval.

2022. március 11. A mai magyarországi történetírás műhelyei: ELTE Társadalmi Változások Kutatóközpont. Klement Judit előadása „A történeti változás kutatási lehetőségei a vállalkozástörténetben”, illetve Keller Márkus előadása „Lakhatás és társadalom a szocializmusban” címmel, majd beszélgetés az előadókkal.

2022. március 25. A mai magyarországi történetírás műhelyei: ELTE Nőtörténeti Kutatókozpont. Sipos Balázs és Deáky Zita előadása, majd beszélgetés az előadókkal

2022. április 28. csütörtök 14.20. „Mit tehet egy (történelem)tanár annak érdekében, hogy a magyar társadalom demokratikus elkötelezettségű európai polgári társadalom legyen?” Beszélgetés Fleck Zoltánnal (ÁJK) és Polyák Gáborral (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet)

2022. április 29. A mai magyarországi történetírás műhelyei: bemutatkozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének eszmetörténeti és gazdaság-, régió- és politikatörténeti életmódtörténet műhelye. Őze Sándor előadása „Török veszély és apokaliptika”, Ö. Kovács József előadása pedig „A Kádár-kor vidéktörténete” címmel hangzik el, majd a szünet után az előadókkal beszélgetésre kerül sor.

2022. május 20. A mai magyarországi történetírás műhelyei: az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport. Tusor Péter és Kanász Viktor előadása „Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században” címmel, majd beszélgetés az előadókkal

 

 

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga a tankönyv anyagából és a tankönyvben megadott magyar nyelvű szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott szakirodalmat, 1 pontot kap. A vizsga értékelése megegyezik a gyűjtött pontok számával.

Amennyiben valaki látogatta a pénteki előadásokat, választhatja azt az opciót, hogy a tételsorból csak egyet húz, míg a második tételét az elhangzott előadásokból húzza. A szóbeli vizsga tételsora a tankönyvben megtalálható.

 

Kötelező irodalom:

Szijártó M. István: A történelem diskurzusa. Bevezetés a 20. századi történelem elméletébe és történetébe. Ráció, Budapest, 2021.