Kód: OT-TÖR-101/1,
BBN-TÖR11-101/1
Cím: Történetírás
a 20. században
Oktató: Szijártó István
Időpont: kedd
16.00-17.30
Terem: Múzeum
krt. 6-8. 252. (I. Tóth Zoltán terem)
Az oktatás célja
A kurzus célja
az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a
professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig
visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók
előbb megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi
születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő
tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a
szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a
kultúrtörténeti megközelítéssel.
Részletesen
foglalkozunk ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század
közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a
társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív
vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista
történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és
háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival),
illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben
jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel,
a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a
mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az
új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet
fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar
reprezentánsainak bemutatására.
A kurzus a
historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a
hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus
helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva
prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe
ötvöződik.
A kurzus tartalma
1. szeptember 7.: Bevezetés, a kurzus
bemutatása, a követelmények megbeszélése. A történelemről általában. Távoli
előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig
2. szeptember 14.: A történettudomány létrejötte és intézményesülése
a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus
3. szeptember 21.: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és a szellemtörténeti iskola kihívása; A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei
4. szeptember 28.: összoktatói értekezlet miatt elmarad
5. október 5.: Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában
6. október 12.: Történeti demográfia, család- és háztartástörténet
7. október 19.: Marxista történetírás
8. november 2.: elmarad külföldi út miatt
9. november 9.: betegség miatt elmarad
10. november 16.: Pszichotörténelem. Középpontban a kultúra
11. november 23.: Nyelvi fordulat (előadás helyett konzultáció)
12. november 30.: Lajtai László előadása - elmarad
13. december 7.: Történetírás a 20. század végén. A kontextuális fordulat (előadás helyett konzultáció)
A kurzus számonkérési és értékelési
rendszere:
A tanegységet a félév
végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az
előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű irodalomból tevődik össze. A
vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek
esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű
tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott történeti
szemelvényt, 1 pontot kap. A vizsga érdemjegye megegyezik a gyűjtött pontok
számával. A szóbeli vizsga előadáskérdései a tankönyv fejezeteinek rendjében:
1. Távoli előzmények
a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig: 1/1 Görög történetírás; 1/2 Római történetírás; 1/3 A kereszténység
időszemlélete és a középkor történetírása; 1/4 Újkori változások
2. A történettudomány
létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus: 2/1 Historizmus; 2/2 A historizmus történetírása; 2/3 Pozitivizmus; 2/4 A
pozitivista történetírás változatai
3. A romantika
történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett
első kihívás: a szellemtörténeti iskola: 3/1 A romantika
történetírása; 3/2 A tudományos történetírás egységesülése; 3/3
Szellemtörténet; 3/4 Spengler és Toynbee
4. A társadalom- és
kultúrtörténet kezdetei: 4/1 A társadalom- és
kultúrtörténet kezdetei a pozitivizmus jegyében; 4/2 A neokantiánusoktól Max
Weberig; 4/3 A társadalomtudományos történelem kihívása; 4/4 Társadalomtörténet
Magyarországon a két világháború között
5. Az Annales a
második nemzedék dominanciájának időszakában: 5/1 Braudel
történetírása; 5/2 Az Annales Braudel jogara alatt; 5/3 Kitekintés: A
gazdaságtörténet újabb útjai
6. Történeti
demográfia, család- és háztartástörténet: 6/1 Történeti
demográfia: definíció, módszerek, források, jelenlegi és magyarországi
kutatások; 6/2 A gyermekkor története; 6/3 A történeti demográfia fő kutatási
témái: termékenység, házasodás, halandóság; 6/4 Család- és háztartástörténet
7. Marxista
történetírás: 7/1 Marxista világ- és történetszemlélet; 7/2 Marxista
történetírás Magyarországon; 7/3 A brit marxista történeti iskola
8. Pszichotörténelem: 8/1 Pszichohistória; 8/2 A pszichohistória Magyarországon
9. Középpontban a
kultúra: 9/1 Mentalitástörténet; 9/2 Történeti antropológia; 9/3
Az új kultúrtörténet
10. Nyelvi fordulat: 10/1 Empirizmus és relativizmus; 10/2 Hayden White elmélete; 10/3
Posztmodern történetfilozófia és a posztmodern történetírás gyakorlata; 10/4
Elméleti válasz a posztmodern történetfilozófia kihívására
11. Történetírás a
20. század végén: 11/1 Mikrotörténelem; 11/2 A nők története; 11/3 Az
emlékezet története; 11/4 A kultúrtörténeti megközelítés további irányzatai
12. Kitekintés: A kontextuális
fordulat: 12/1 A kontextuális fordulat
Irodalom:
Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal
Tamás (szerk.): Történetelmélet.
Budapest, 2006. II. 1028-1042. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.
Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) mek.oszk.hu/15300/15381/15381.pdf
Marc Bloch: A történész mestersége.
Budapest, 1996. 11-136. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.
Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. LD SZAKTÁRS
PORTÁL
Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179.,
199-209., 311-317.
Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.
E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem
és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai
tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116. LD SZAKTÁRS
PORTÁL
Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.
Hayden White: A történelmi szöveg, mint
irodalmi alkotás, in: uő: A történelem
terhe. Budapest, 1997. 68-102. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Robert Darnton: A nagy macskamészárlás,
in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy
macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest,
1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és
más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak) LD SZAKTÁRS PORTÁL
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.
Pierre Nora: Emlékezés és történelem
között. Aetas 1999/3. szám 142-157. epa.oszk.hu/00800/00861/00012/99-3-10.html
A dékáni rendelkezés értelmében az
elmarad előadások anyagát a hallgatók rendelkezésére kell bocsátani. Ezt nem
audiovizuális formában, hanem szövegesen teszem meg az előadásokra épülő
tankönyv megjelentetésével, illetve – minthogy ennek a könyvárusi forgalomba
helyezése sajnos előreláthatólag 2022 januárra tolódik – addig is a 2021 februári
kéziratváltozat közzétételével. A fájlt a kurzus Teams csoportjában találják meg.
Kérem, ne terjesszék.