Kód:               OT-TÖR-101/1, BBN-TÖR11-101/1

Cím:               Történetírás a 20. században

Oktató:          Szijártó István         

Időpont:         kedd 16.00-17.30

Terem:           Múzeum krt. 6-8. 252. (I. Tóth Zoltán terem)

 

 

Az oktatás célja

A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók előbb megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozunk ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

 

A kurzus tartalma

1. szeptember 7.: Bevezetés, a kurzus bemutatása, a követelmények megbeszélése. A történelemről általában. Távoli előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig

2. szeptember 14.: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

3. szeptember 21.: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és a szellemtörténeti iskola kihívása; A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei

4. szeptember 28.: összoktatói értekezlet miatt elmarad

5. október 5.: Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában

6. október 12.: Történeti demográfia, család- és háztartástörténet

7. október 19.: Marxista történetírás

8. november 2.: elmarad külföldi út miatt

9. november 9.: betegség miatt elmarad

10. november 16.: Pszichotörténelem. Középpontban a kultúra

11. november 23.: Nyelvi fordulat (előadás helyett konzultáció)

12. november 30.: Lajtai László előadása - elmarad

13. december 7.: Történetírás a 20. század végén. A kontextuális fordulat (előadás helyett konzultáció)

 

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű irodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott történeti szemelvényt, 1 pontot kap. A vizsga érdemjegye megegyezik a gyűjtött pontok számával. A szóbeli vizsga előadáskérdései a tankönyv fejezeteinek rendjében:

 

1. Távoli előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig: 1/1 Görög történetírás; 1/2 Római történetírás; 1/3 A kereszténység időszemlélete és a középkor történetírása; 1/4 Újkori változások

2. A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus: 2/1 Historizmus; 2/2 A historizmus történetírása; 2/3 Pozitivizmus; 2/4 A pozitivista történetírás változatai

3. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola: 3/1 A romantika történetírása; 3/2 A tudományos történetírás egységesülése; 3/3 Szellemtörténet; 3/4 Spengler és Toynbee

4. A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei: 4/1 A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei a pozitivizmus jegyében; 4/2 A neokantiánusoktól Max Weberig; 4/3 A társadalomtudományos történelem kihívása; 4/4 Társadalomtörténet Magyarországon a két világháború között

5. Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában: 5/1 Braudel történetírása; 5/2 Az Annales Braudel jogara alatt; 5/3 Kitekintés: A gazdaságtörténet újabb útjai

6. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet: 6/1 Történeti demográfia: definíció, módszerek, források, jelenlegi és magyarországi kutatások; 6/2 A gyermekkor története; 6/3 A történeti demográfia fő kutatási témái: termékenység, házasodás, halandóság; 6/4 Család- és háztartástörténet

7. Marxista történetírás: 7/1 Marxista világ- és történetszemlélet; 7/2 Marxista történetírás Magyarországon; 7/3 A brit marxista történeti iskola

8. Pszichotörténelem: 8/1 Pszichohistória; 8/2 A pszichohistória Magyarországon

9. Középpontban a kultúra: 9/1 Mentalitástörténet; 9/2 Történeti antropológia; 9/3 Az új kultúrtörténet

10. Nyelvi fordulat: 10/1 Empirizmus és relativizmus; 10/2 Hayden White elmélete; 10/3 Posztmodern történetfilozófia és a posztmodern történetírás gyakorlata; 10/4 Elméleti válasz a posztmodern történetfilozófia kihívására

11. Történetírás a 20. század végén: 11/1 Mikrotörténelem; 11/2 A nők története; 11/3 Az emlékezet története; 11/4 A kultúrtörténeti megközelítés további irányzatai

12. Kitekintés: A kontextuális fordulat: 12/1 A kontextuális fordulat

 

Irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) mek.oszk.hu/15300/15381/15381.pdf

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak) LD SZAKTÁRS PORTÁL

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157. epa.oszk.hu/00800/00861/00012/99-3-10.html

 

A dékáni rendelkezés értelmében az elmarad előadások anyagát a hallgatók rendelkezésére kell bocsátani. Ezt nem audiovizuális formában, hanem szövegesen teszem meg az előadásokra épülő tankönyv megjelentetésével, illetve – minthogy ennek a könyvárusi forgalomba helyezése sajnos előreláthatólag 2022 januárra tolódik – addig is a 2021 februári kéziratváltozat közzétételével. A fájlt a kurzus Teams csoportjában találják meg. Kérem, ne terjesszék.