Kód: OT-TÖR-101,
BBN-TÖR11-101
Cím: Történetírás
a mai Magyarországon
Időpont: péntek 14.00-17.00 kéthetente
Terem: Múzeum
körút 6-8. földszint 27.
Az
oktatás célja
A kurzus
célja kettős. Egyfelől a hallgatók előadások és beszélgetések sorozatán
keresztül ismerkedhetnek meg a mai magyarországi történetírás műhelyeivel,
másfelől a kiadott jegyzet és diasor alapján át kell tekinteniük a történetírás
történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen
vitákig.
A jegyzet a Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények
vázlatos áttekintését követően a hallgatókat előbb megismerteti a
professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével,
majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a
későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a
társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.
Részletesen foglalkozik ezen belül az utóbbi fél évszázad
történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti
megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy
kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a
marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a
család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés
klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások
felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető
irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a
történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az
emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok
bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az
áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.
A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak
megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga
egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor
gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a
történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.
Az előadásokra dupla órák formájában kerül sor. A 45-90
perces vendégelőadásokat szünet után vita és beszélgetés követi. Egy alkalommal
egy angol nyelvű nemzetközi, egyszer egy magyar nyelvű műhelykonferencián kell
részt venni, ezek előadásait meghallgatni. Az első időpontja nem esik egybe az órák
szokásos időpontjával.
Az egyes órákra adott esetben elolvasandó háttérirodalom a
kurzus jelen, a félév közben is frissített honlapján lesz feltüntetve.
A kurzus tartalma
2020. február 14. A mai magyarországi
történetírás műhelyei: a Debreceni Egyetem. Miru György előadása A politikai
gondolkodás története egykor és most címmel és Velkey Ferenc előadása Kísérlet
a vizsgálat szigorának és az értelmezés szabadságának összehangolására.
Mélyfúrások a reformkor körül címmel, majd beszélgetés velük.
2020. február 28. A mai magyarországi
történetírás műhelyei: a Pécsi Tudományegyetem. Gőzsy Zoltán előadása A
Pécsi Egyháztörténeti Intézet címmel és Forgó András előadása A 18.
századi egyházi politikai elit kutatása címmel, majd beszélgetés velük.
2020. március 13. Tatjana Guszarova
előadása: A kora újkori bürokrácia kezdetei Magyarországon. Az elrendelt rektori szünet miatt az előadás elmarad. Szövege
viszont letölthető a kurzus Neptun Meet Street felületéről.
A TERVEZETT TOVÁBBI ELŐADÁSOK HELYETT A
VIZSGAANYAGHOZ SZÓLÓ, A FELKÉSZÜLÉST A KORÁBBAN KIADOTT JEGYZET MELLETT SEGÍTŐ
TANANYAG A NEPTUN MEET STREET FELÜLETÉRE TÉMAKÖRÖNKÉNT FELTÖLTÉSRE KERÜL.
2020. március 27. A mai magyarországi
történetírás műhelyei: a Közép-Európai Egyetem. Kontler László és Trencsényi
Balázs előadása, majd beszélgetés velük. Az előadások
és a beszélgetés elmarad.
2020. április 17. A mai magyarországi
történetírás műhelyei: a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete. Erdélyi Gabriella és Mihalik
Béla előadása, majd beszélgetés velük. Az előadások és
a beszélgetés elmarad.
A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:
A SZÁMONKÉRÉSRE A TERVEK SZERINT A FÉLÉV VÉGI SZÓBELI
KOLLOKVIUMON KERÜL SOR, E TEKINTETBEN NINCS SEMMI VÁLTOZÁS.
A
tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni.
Ennek anyagát a jegyzet és a megadott magyar nyelvű szakirodalom jelenti. A
vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek
esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű
tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott szakirodalmat, 1
pontot kap. A vizsga értékelése megegyezik a gyűjtött pontok számával.
Amennyiben
valaki látogatta a pénteki előadásokat, választhatja azt az opciót, hogy az
alábbi tételsorból csak egyet húz, míg a második tételét az elhangzott
előadásokból húzza.
Vizsgakérdések:
I.
Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás
2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások
II.
A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és
a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A
pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása
III. A romantika történetírása, a tudományos
történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a
szellemtörténet: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás
egységesülése 3. A szellemtörténet.
IV. A társadalom-,
és kultúrtörténet kezdetei: 1. A társadalom- és kultúrtörténet előzményei a
pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása: az Annales
első nemzedéke 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két
világháború között
V.
Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke: 1. Spengler és Toynbee. 2.
Braudel történetírása 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején
(Braudel nélkül)
VI.
A történet demográfia, a család- és háztartástörténet: 1. A történeti
demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás,
halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet
VII.
A marxista történetírás: 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás
Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola
VIII.
A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A
pszichotörténelem fejlődése, lehetőségei és a pszichotörténelem Magyarországon
IX.
A mentalitástörténet és a történeti antropológia: 1. A mentalitástörténet 2. A
történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet
X.
Relativizmus és narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája. A
mikrotörténelem: 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a
történetelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti
magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem,
a mikrotörténelem problémái, illetve francia és német recepciója
XI. A nők története és az emlékezet kutatása. A
posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők
története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3.
A posztmodern történetelmélet, a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet
kihívására és a posztmodern történelem gyakorlata
XII.
A kontextuális fordulat. A
kultúrtörténeti megközelítés: 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és
a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus
3. A mindennapok története és a nemzedéktörténet 4. A fogalom- és
diskurzustörténet
Irodalom:
Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal
Tamás (szerk.): Történetelmélet.
Budapest, 2006. II. 1028-1042.
Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.
Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)
Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136.
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.
Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.
Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179.,
199-209., 311-317.
Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.
E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem
és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai
tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116.
Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.
Hayden White: A történelmi szöveg, mint
irodalmi alkotás, in: uő: A történelem
terhe. Budapest, 1997. 68-102.
Robert Darnton: A nagy macskamészárlás,
in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy
macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest,
1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és
más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak)
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.
Pierre Nora: Emlékezés és történelem
között. Aetas 1999/3. szám 142-157.