Kód:               OT-TÖR-101/2, BBN-TÖR11-101/2

Cím:               A történelem diskurzusa

Oktató:          Szijártó István és Lajtai László

Időpont:         kedd 16.00-17.30

Terem:           Múzeum krt. 6-8. 252. (I. Tóth Zoltán terem)

 

 

Az oktatás célja

A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók előbb megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozunk ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

 

A koronavírus-járvány miatt nem szokásos előadások lesznek, hanem ezek diáit hétről hétre le kell tölteni a Microsoft Teams felületről, továbbá ugyanitt fogom elhelyezni egy későbbi publikációra szánt egyetemi jegyzet fejezeteit. Ezeket hétről hétre el kell olvasni, és a nem világos pontokra lehet majd kérdezni az előadás időpontjában (kedd 16 órától) a Microsoft Teams-ben tartott online konzultációkon.

 

A kurzus tartalma

1. szeptember 8.: Bevezetés, a kurzus bemutatása, a követelmények megbeszélése.

2. szeptember 15.: Előzmények a 18. századig

3. szeptember 22.: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

4. szeptember 29.: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola. Spengler és Toynbee

5. október 6.: A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei

6. október 13.: Az Annales második nemzedéke

7. október 20.: A történeti demográfia, és a család- és háztartástörténet + Nacionalizmuskutatás (Lajtai László előadása)

8. november 3.: A marxista történetírás

9. november 10.: A pszichotörténelem

10. november 17.: A mentalitástörténet és a történeti antropológia

11. november 24.: Relativizmus, narrativizmus és Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem

12. december 1.: A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban

13. december 8.: A kontextuális fordulat. A kultúrtörténet

 

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű irodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott történeti szemelvényt, 1 pontot kap. A vizsga érdemjegye megegyezik a gyűjtött pontok számával. A szóbeli vizsga előadáskérdései:

 

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. A kereszténység időszemlélete és a középkor történetírása 4. Az újkori változások

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. Historizmus 2. A historizmus történetírása 3. Pozitivizmus 4. A pozitivista történetírás változatai

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet 4. Spengler és Toynbee.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. Apozitivizmus jegyében 2. A neokantiánusoktól Max Weberig 3. A társadalomtudományos történelem kihívása 4. Társadalomtörténet Magyarországon a két világháború között

V. Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában: 1. Braudel történetírása 2. Az Annales Braudel jogara alatt 3. A gazdaságtörténet újabb útjai

VI. Történet demográfia, család- és háztartástörténet: 1. Történeti demográfia: definíció, módszerek, források 2. A gyermekkor története 3. A történeti demográfia fő kutatási témái: termékenység, házasodás 4. Család- és háztartástörténet 5. A történeti demográfia fő kutatási témái: halandóság 6. A történeti demográfia ma, illetve Magyarországon

VII. Marxista történetírás: 1. Marxista világ- és történetszemlélet 2. Marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definíciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichohistória Magyarországon

IX. Középpontban a kultúra: 1. Mentalitástörténet 2. Történeti antropológia 3. Az új kultúrtörténet

X. Nyelvi fordulat: 1. Empirizmusa és a relativizmus 2. Hayden White történetfilozófiája

XI. Mikrotörténelem: 1. A microstoria 2. A francia és a német recepció: elméleti megfontolások 3. A szélesebb értelemben vett mikrotörténelem: nyitott lehetőségek

XII. A nők története és az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története 2. Az emlékezet kutatása 3. Posztmodern történetfilozófia 4. A posztmodern történetírás gyakorlata 5. Elméleti válasz a posztmodern történetelmélet kihívására

XIII. A kultúrtörténeti megközelítés és a kontextuális fordulat: 1. A kultúrtörténeti megközelítés további irányzatai 2. A kultúrtörténeti megközelítés tanulságai 3. Kontextuális fordulat

 

Amennyiben a koronavírus-járvány miatt nem lehet a megszokott módon kollokviumot tartani, akkor is szóbeli vizsgák lesznek, de a Microsoft Teams felületen azzal az egyetlen különbséggel, hogy a kihúzott tételekből felkészülési idő nélkül kell felelni.

 

Irodalom: FIGYELEM, A KÖNYVTÁRAK ZÁRVA TARTÁSA MIATT A LISTA MÓDOSUL AZ ALÁBBIAK SZERINT:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) mek.oszk.hu/15300/15381/15381.pdf

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102. LD SZAKTÁRS PORTÁL

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak) LD SZAKTÁRS PORTÁL

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157. epa.oszk.hu/00800/00861/00012/99-3-10.html