Kód: OT-TÖR-101/2,
BBN-TÖR11-101/2
Cím: A történelem
diskurzusa
Oktató: Szijártó István és
Lajtai László
Időpont: kedd
16.00-17.30
Terem: Múzeum krt. 6-8. 252. (I. Tóth Zoltán terem)
Az oktatás
célja
A kurzus célja az,
hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók előbb megismerkedhetnek a professzionális
történettudomány 19. századi
születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő
tudományos történetírással és az azt
a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.
Részletesen foglalkozunk ezen belül az utóbbi
fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet
braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti
megközelítés klasszikusaival),
illetve a hetvenes évektől az elméleti
kihívások felerősödésével
egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel,
a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel,
a mindennapok történetével,
az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel.
Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet
fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.
A kurzus a historiográfiai
jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai
és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.
A koronavírus-járvány miatt nem szokásos előadások
lesznek, hanem ezek diáit hétről
hétre le kell tölteni a Microsoft Teams felületről,
továbbá ugyanitt fogom elhelyezni egy későbbi publikációra szánt egyetemi jegyzet fejezeteit. Ezeket hétről hétre
el kell olvasni,
és a nem világos pontokra rá lehet majd
kérdezni az előadás időpontjában (kedd 16 órától) a Microsoft
Teams-ben tartott online konzultációkon.
A kurzus tartalma
1. szeptember 8.: Bevezetés, a kurzus
bemutatása, a követelmények megbeszélése.
2. szeptember 15.: Előzmények a 18.
századig
3. szeptember 22.: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus
4. szeptember 29.: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola. Spengler és Toynbee
5. október 6.: A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei
6. október 13.: Az Annales második nemzedéke
7. október 20.: A történeti demográfia, és a család- és háztartástörténet + Nacionalizmuskutatás (Lajtai László előadása)
8. november 3.: A marxista történetírás
9. november 10.: A pszichotörténelem
10. november 17.: A mentalitástörténet és a történeti antropológia
11. november 24.: Relativizmus, narrativizmus és Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem
12. december 1.: A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban
13. december 8.: A kontextuális fordulat. A kultúrtörténet
A kurzus számonkérési és értékelési
rendszere:
A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az
előadások anyagából és a megadott magyar
nyelvű irodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt
és egy szakirodalmi
tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat,
2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott történeti szemelvényt, 1 pontot kap. A vizsga érdemjegye
megegyezik a gyűjtött pontok számával. A szóbeli vizsga előadáskérdései:
I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. A kereszténység időszemlélete és a középkor történetírása 4. Az újkori változások
II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. Historizmus 2. A historizmus történetírása 3. Pozitivizmus 4. A pozitivista történetírás változatai
III. A romantika
történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett
első kihívás: a szellemtörténeti iskola: 1. A romantika történetírása 2.
A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet 4. Spengler
és Toynbee.
IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. Apozitivizmus jegyében 2. A neokantiánusoktól Max Weberig 3. A társadalomtudományos történelem kihívása 4. Társadalomtörténet Magyarországon a két világháború között
V. Az Annales a második nemzedék dominanciájának időszakában: 1. Braudel történetírása 2. Az Annales Braudel jogara alatt 3. A gazdaságtörténet újabb útjai
VI. Történet demográfia, család- és háztartástörténet: 1. Történeti demográfia: definíció, módszerek, források 2. A gyermekkor története 3. A történeti demográfia fő kutatási témái: termékenység, házasodás 4. Család- és háztartástörténet 5. A történeti demográfia fő kutatási témái: halandóság 6. A történeti demográfia ma, illetve Magyarországon
VII. Marxista történetírás: 1. Marxista világ- és történetszemlélet 2. Marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola
VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definíciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichohistória Magyarországon
IX. Középpontban a kultúra: 1. Mentalitástörténet 2. Történeti antropológia 3. Az új kultúrtörténet
X. Nyelvi fordulat: 1. Empirizmusa és a relativizmus 2. Hayden White történetfilozófiája
XI. Mikrotörténelem: 1. A microstoria 2. A francia és a német recepció: elméleti megfontolások 3. A szélesebb értelemben vett mikrotörténelem: nyitott lehetőségek
XII. A nők története és az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története 2. Az emlékezet kutatása 3. Posztmodern történetfilozófia 4. A posztmodern történetírás gyakorlata 5. Elméleti válasz a posztmodern történetelmélet kihívására
XIII. A
kultúrtörténeti megközelítés és a kontextuális fordulat: 1. A kultúrtörténeti
megközelítés további irányzatai 2. A kultúrtörténeti megközelítés tanulságai 3.
Kontextuális fordulat
Amennyiben a
koronavírus-járvány miatt nem lehet a megszokott módon kollokviumot tartani,
akkor is szóbeli vizsgák lesznek, de a Microsoft Teams
felületen azzal az egyetlen különbséggel, hogy a kihúzott tételekből
felkészülési idő nélkül kell felelni.
Irodalom: FIGYELEM,
A KÖNYVTÁRAK ZÁRVA TARTÁSA MIATT A LISTA MÓDOSUL AZ ALÁBBIAK SZERINT:
Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal
Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest,
2006. II. 1028-1042. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.
Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) mek.oszk.hu/15300/15381/15381.pdf
Marc Bloch: A történész mestersége.
Budapest, 1996. 11-136. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában.
Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. LD SZAKTÁRS
PORTÁL
Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179.,
199-209., 311-317.
Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.
E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem
és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai
tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116. LD SZAKTÁRS
PORTÁL
Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.
Hayden White: A történelmi szöveg, mint
irodalmi alkotás, in: uő: A történelem
terhe. Budapest, 1997. 68-102. LD SZAKTÁRS PORTÁL
Robert Darnton: A nagy macskamészárlás,
in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy
macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest,
1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és
más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak) LD SZAKTÁRS PORTÁL
Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.
Pierre Nora: Emlékezés és történelem
között. Aetas 1999/3. szám 142-157. epa.oszk.hu/00800/00861/00012/99-3-10.html