A kurzus kódja: TÖN-106/1 és BBN-TÖR-101

A kurzus címe: A történetírás története és elmélete

Az oktató neve: Szijártó István doc.

A kurzus időpontja, helyszíne (ha már lehet tudni): 1. (BBA-s hallgatóknak): kedd 16.00-17.30, Múzeum krt. 6-8. 252.; 2. (kredites hallgatóknak): hétfő 16.00-17.30, Múzeum krt. 4. A épület 336.

A kurzus leírása (rövid esszé vagy tematika):  A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével, intézményesülésével, a tudományos történetírás létrejöttével, majd az ezt ért három kihívás jelentkezésével: először a 19. század végén – a 20. század elején jelentkező szellemtörténeti irányzattal, majd a társadalom-, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozunk a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben kiformálódó, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik. Ugyanakkor a megelőző évek gyakorlatától eltérően ebben a félévben a korábbinál kisebb részletességgel foglalkozunk a történetelmélet problémáival.

Kedd délután (főleg elsőéves) BA-s hallgatóknak, szerda délután a kredites képzésben részt vevő hallgatóknak van meghirdetve az óra. Valójában azonban bármelyik sorozatot lehet látogatni, érdemi különbség nincsen köztük. A hasonló 2006., 2007, és 2008. évi őszi eloadássorozat értékelése az ETR-ben elérhető. Azok számára, akik részletesebben szeretnének foglalkozni a tárgyalt kérdésekkel, elérhető egy szeminárium hétfő délután kettőtől. A szeminárium tematikájában az előadást követi. A feladott szakirodalom feldolgozása során meg lehet beszélni azokat a kérdéseket, amelyek az előadás meghallgatása során nyitva maradtak, esetleg nem voltak világosak. Ezt az órát ZAN-TA01/1 kódon fel lehet venni, de (a terem befogadóképessége függvényében) szabadon látogatható azok számára is, akik nem veszik fel.

Az előadás részletes programja:

1. 09.07. és 09.08. Bevezetés

2. 09.14. és 15. Távoli előzmények: a történetírás a kezdetektől a 18. századig (Figyelem, a szeptember 15-i óra az összoktatói értekezlet miatt várhatóan csak negyed ötkor fog kezdődni!)

3. 09.21. és 22. A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

4. 09.28. és 09.29. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet. Első ismétlés.

5. 10.05. és 10.06. A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei

6. 10.12. és 10.13. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke

7. 10.19. és 10.20. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet

8. 11.02. és 11.03. Marxista történetírás

9. 11.09. és 11.10. Pszichotörténetelem. Második ismétlés.

10. 11.16. és 11.17. Mentalitástörténet és történeti antropológia

11. 11.23. és 11.24. Relativizmus, narrativizmus, Hayden White történetfilozófiája. Mikrotörténelem

12. 11.30. és 12.01. A nők története, az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban

13. 12.07. és 12.08. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés. Harmadik ismétlés

Követelmények, értékelési szempontok: A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán a BA-s hallgatók két beugró kérdésre kell, hogy válaszoljanak rövid gondolkodási idő után. A megfelelően teljesítők két további kérdéset kapnak a szakirodalomra és az előadások anyagára vonatkozóan. A kredites képzésben résztvevő hallgatók csak két tételt húznak beugró kérdések nélkül.

Kötelező irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Európa: Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Marc Bloch: A történész mestersége. Osiris: Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai - Osiris: Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Gondolat: Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Gondolat: Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (válogatta): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai: Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173.

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Európa: Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.

Az előadások hallgatását a következő irodalom áttekintésével lehet pótolni:

Alun Munslow: The Routledge Companion to Historical Studies. Routledge: Abingdon, 2000.

Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004.

Gérard Noiriel: A történetírás “válsága” Budapest, 2001.

Marnie Hughes-Warrington: Fifty Key Thinkers on History. London-New York, 2000.

The houses of history. A critical reader in twentieth-century history and theory. Selected and introduced by Anna Green and Kathleen Troup. Manchester, 1999.

Romsics Ignác: A történész mestersége = Rubicon 2003/6. szám

Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Gondolat: Budapest, 1988.

Bódy Zsombor - Ö.Kovács József: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris: Budapest, 2003.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. Akadémiai: Budapest, 1973.

Helikon 1998/1-2. szám, 2003/3. szám, 2005/1-2. szám

Peter Burke: The French Historical Revolution. The Annales School. Cambridge, 1990.

Peter Burke: New Perspectives in Historical Writing. University Park, PA, 1992.

Keith Jenkins: Re-thinking History. Routledge: London, 1991.

Alun Munslow: Deconstructing History. Routledge: London - New York, 1997.

Joyce Appleby - Lynn Hunt - Margaret Jacob: Telling the Truth About History. Norton: New York - London, 1994.

Keith Jenkins: On ‘What is History?’ From Carr and Elton to Rorty and White. Routledge: London - New York, 1995.

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Budapest, 1997.

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest, 2003.

Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest, 1995.

Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.

Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, é.n.

Eva Domanska: Encounters. Philosophy of history after postmodernism. Charlottesville - London, 1998.

Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challange. Hanover-London, 1997.

Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, 2006.

Richard J. Evans: In Defence of History. London, 1997.

FIGYELEM! Az előadások diáinak teljes sorozata elérhető december folyamán a kurzusok e-learning felületén.

A szóbeli vizsga előadáskérdései:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások

II. Közvetlen előzmények: A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet. 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei I. Előzmények a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között

V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)

VI. Történet demográfia, család- és háztartástörténet 1. A történet demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet

VII. A marxista történetírás 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. Pszichotörténelem. 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichotörténelem Magyarországon

IX. Mentalitástörténet és történeti antropológia 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet

X. Relativizmus, narrativizmus, Hayden White történetfilozófiája és a mikrotörténelem. 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történtelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem 5. A mikrotörténelem eredményei, problémái, lehetőségei és recepciója

XI. A nők története, az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet és a posztmodern történelem gyakorlata, valamint a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására

XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története 4. A nemzedéktörténet, illetve a fogalom- és diskurzustörténet