A kurzus kódja:
TÖN-106/1 és BBN-TÖR-101
A kurzus címe:
A történetírás története és elmélete
Az oktató neve:
Szijártó István doc.
A kurzus időpontja, helyszíne (ha már
lehet tudni): 1. (BBA-s hallgatóknak):
kedd 16.00-17.30, Múzeum krt. 6-8. 252.; 2. (kredites hallgatóknak): hétfő
16.00-17.30, Múzeum krt. 4. A épület 336.
A kurzus leírása (rövid esszé vagy tematika): A kurzus célja
az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a
professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig
visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók
megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével,
intézményesülésével, a tudományos történetírás létrejöttével, majd az ezt ért
három kihívás jelentkezésével: először a 19. század végén – a 20. század elején
jelentkező szellemtörténeti irányzattal, majd a társadalom-, végül a
kultúrtörténeti megközelítéssel.
Részletesen
foglalkozunk a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti
megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy
kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a
marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a
család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés
klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások
felerősödésével egy időben kiformálódó, kultúrtörténetinek nevehető
irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a
történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, és
az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön
figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar
reprezentánsainak bemutatására.
A
kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain
keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint
diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba
beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés
egységbe ötvöződik. Ugyanakkor a megelőző évek gyakorlatától eltérően ebben a
félévben a korábbinál kisebb részletességgel foglalkozunk a történetelmélet
problémáival.
Kedd
délután (főleg elsőéves) BA-s hallgatóknak, szerda délután a kredites képzésben
részt vevő hallgatóknak van meghirdetve az óra. Valójában azonban bármelyik
sorozatot lehet látogatni, érdemi különbség nincsen köztük. A hasonló 2006.,
2007, és 2008. évi őszi eloadássorozat értékelése az ETR-ben elérhető. Azok
számára, akik részletesebben szeretnének foglalkozni a tárgyalt kérdésekkel,
elérhető egy szeminárium hétfő délután kettőtől. A szeminárium tematikájában az
előadást követi. A feladott szakirodalom feldolgozása során meg lehet beszélni
azokat a kérdéseket, amelyek az előadás meghallgatása során nyitva maradtak,
esetleg nem voltak világosak. Ezt az órát ZAN-TA01/1 kódon fel lehet venni, de
(a terem befogadóképessége függvényében) szabadon látogatható azok számára is,
akik nem veszik fel.
Az előadás részletes
programja:
1. 09.07. és 09.08. Bevezetés
2. 09.14. és 15. Távoli
előzmények: a történetírás a kezdetektől a 18. századig (Figyelem, a szeptember
15-i óra az összoktatói értekezlet miatt várhatóan csak negyed ötkor fog
kezdődni!)
3. 09.21. és 22. A
történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus
és a pozitivizmus
4. 09.28. és 09.29. A
romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene
intézett első kihívás: a szellemtörténet. Első ismétlés.
5. 10.05. és 10.06. A
társadalom- és kultúrtörténet kezdetei
6. 10.12. és 10.13. Spengler
és Toynbee. Az Annales második nemzedéke
7. 10.19. és 10.20. Történeti
demográfia, család- és háztartástörténet
8. 11.02. és 11.03. Marxista
történetírás
9. 11.09. és 11.10.
Pszichotörténetelem. Második ismétlés.
10. 11.16. és 11.17.
Mentalitástörténet és történeti antropológia
11. 11.23. és 11.24.
Relativizmus, narrativizmus, Hayden White történetfilozófiája. Mikrotörténelem
12. 11.30. és 12.01. A nők
története, az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában
és a történetírásban
13. 12.07. és 12.08. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés. Harmadik ismétlés
Követelmények, értékelési szempontok: A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres
letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a
megadott magyar nyelvű szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán a BA-s
hallgatók két beugró kérdésre kell, hogy válaszoljanak rövid gondolkodási idő
után. A megfelelően teljesítők két további kérdéset kapnak a szakirodalomra és
az előadások anyagára vonatkozóan. A kredites képzésben résztvevő hallgatók
csak két tételt húznak beugró kérdések nélkül.
Kötelező irodalom:
Jules Michelet: Franciaország
története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.):
Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.
Marczali Henrik: Az
1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.
Johann Huizinga: A középkor
alkonya. Európa: Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)
Marc Bloch: A történész
mestersége. Osiris: Budapest, 1996. 11-136.
Fernand Braudel: A
Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai - Osiris:
Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.
Philippe Aries: Gyermek, család,
halál. Tanulmányok. Gondolat: Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.
Erik H. Erikson: A fiatal
Luther és más írások. Gondolat: Budapest, 1991. 1-138.
E. P. Thompson: Az idő, a
munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (válogatta):
Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai: Budapest, 1990.
60-116.
Aron J. Gurevics: A középkori
ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.
Hayden White: A történelmi
szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997.
68-102.
Robert Darnton: A nagy
macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a
francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173.
Carlo Ginzburg: A sajt és a
kukacok. Európa: Budapest, 1991.
Pierre Nora: Emlékezés és
történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.
Az előadások hallgatását a
következő irodalom áttekintésével lehet pótolni:
Alun Munslow: The Routledge
Companion to Historical Studies. Routledge: Abingdon, 2000.
Ernst Breisach:
Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004.
Gérard Noiriel: A
történetírás “válsága” Budapest, 2001.
Marnie Hughes-Warrington:
Fifty Key Thinkers on History. London-New York, 2000.
The houses of history. A
critical reader in twentieth-century history and theory. Selected and introduced
by Anna Green and Kathleen Troup. Manchester, 1999.
Romsics Ignác: A történész
mestersége = Rubicon 2003/6. szám
Georg G. Iggers: A német
historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Gondolat: Budapest,
1988.
Bódy Zsombor - Ö.Kovács József:
Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris: Budapest, 2003.
R. Várkonyi Ágnes: A
pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. Akadémiai:
Budapest, 1973.
Helikon 1998/1-2. szám,
2003/3. szám, 2005/1-2. szám
Peter Burke: The French Historical
Revolution. The Annales School. Cambridge, 1990.
Peter Burke: New Perspectives
in Historical Writing. University Park, PA, 1992.
Keith Jenkins: Re-thinking
History. Routledge: London, 1991.
Alun Munslow: Deconstructing
History. Routledge: London - New York, 1997.
Joyce Appleby - Lynn Hunt -
Margaret Jacob: Telling the Truth About History. Norton: New York - London,
1994.
Keith Jenkins: On ‘What is
History?’ From Carr and Elton to Rorty and White. Routledge: London - New York,
1995.
Bókay Antal: Irodalomtudomány
a modern és posztmodern korban. Budapest, 1997.
Szabó Márton: A diszkurzív
politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest, 2003.
Vilcsek Béla: Az
irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest,
1995.
Narratívák 4. A történelem
poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.
Czoch Gábor - Sonkoly Gábor
(szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a
kilencvenes években. Debrecen, é.n.
Eva Domanska: Encounters. Philosophy
of history after postmodernism. Charlottesville - London, 1998.
Georg G. Iggers:
Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the
Postmodern Challange. Hanover-London, 1997.
Gyurgyák János - Kisantal
Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, 2006.
Richard J. Evans: In Defence
of History. London, 1997.
FIGYELEM! Az előadások diáinak teljes sorozata
elérhető december folyamán a kurzusok e-learning felületén.
A szóbeli vizsga előadáskérdései:
I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások
II. Közvetlen előzmények: A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása
III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és
az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet. 1. A romantika
történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.
IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei I. Előzmények a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között
V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)
VI. Történet demográfia, család- és háztartástörténet 1. A történet demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet
VII. A marxista történetírás 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola
VIII. Pszichotörténelem. 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichotörténelem Magyarországon
IX. Mentalitástörténet és történeti antropológia 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet
X. Relativizmus, narrativizmus, Hayden White történetfilozófiája és a mikrotörténelem. 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történtelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem 5. A mikrotörténelem eredményei, problémái, lehetőségei és recepciója
XI. A nők története, az emlékezet kutatása, valamint a posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet és a posztmodern történelem gyakorlata, valamint a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására
XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története 4. A nemzedéktörténet, illetve a fogalom- és diskurzustörténet