A kurzus kódja: BMA-TÖRD-SEC-11M és TÖRD17-SEC-11M

A kurzus címe: Európa és Magyarország a 18-20. században: társadalom, gazdaság, civilizáció I.

Az oktatók neve: Kövér György – Mátay Mónika – Szijártó István

A kurzus időpontja, helyszíne: szerda 10.00-11.30, Múzeum krt. 6-8. 262. (Az első négy előadás helyszíne: 268.)

A kurzus leírása:  A három előadó a stafétát egymásnak adva mutatja be azokat a 18–19. századi gazdasági, társadalmi és kulturális jellegű folyamatokat, amelyek meghatározták Magyarország integrációját Európába. Az első négy előadás a 18. századdal foglalkozik.

 

A kurzus tanév közben frissített honlapja: szijarto.web.elte.hu/MAea2018

 

Az előadást közvetlenül követi a hozzá kapcsolódó kötelező konzultáció: TÖRD17-SEC-31M

 

Az előadássozat részletes programja:

1. 2017. szeptember 13.: A központi kérdések: Magyarország integrációja a Habsburgok dunai monarchiájába; Magyarország kapcsolatrendszere Európával; Magyarország sajátosságai. E központi kérdésfeltevések historiográfiai háttere. A 16–17. század mint kiindulópont. A Rákóczi-szabadságharc értékelései és öröksége. Az éves hadiadó alakulása hosszú távon. De akkor miért volt ez elbukott szabadságharc és nem sikeres lázadás? A történetírás historizálása, visszahelyezése történeti kontextusába.

 

2. 2017. szeptember 27. Külön úton és kihagyva: Magyarország a Habsburg Birodalomban. (1) alkotmányos-jogi aspektusok; (2) pénzügyi-katonai vonatkozások; (3) közigazgatás; (4) gazdaság

 

Miként szerveződik a 18. század nagyhatalmi koncertje? A hadügyi forradalom hosszú távú hatásai; A felvilágosult abszolutizmus létrejötte; A birodalmi szint intézményei; A cseh-német arisztokrácia szerepe; A magyar korona országai és a Magyar Királyság; A Rákóczi-szabadságharc hosszú távú hatása.; A kompromisszum sikere: 1741; Magyarország külön úton a birodalmon belül; A pénzügyi-katonai állam; Egyén és állam; Magyarország adófizetése; A nemesi adómentességről

 

3. 2017. október 4. Külön úton és kihagyva: Magyarország a Habsburg Birodalomban. (3) közigazgatás; (4) gazdaság. Újfajta kapcsolatok egy új Európához: gazdaság és kultúra

 

A magyar korona országai és a Magyar Királyság; A Magyar Királyság közigazgatási szervezete; Beszűkülő közvetlen gazdasági kapcsolatok; Szűkülő és bővülő kulturális kapcsolatok: oktatás és olvasás, barokk és felvilágosodás; Mindezek értékelése: a cseh és a lengyel mérce

 

4. 2017. október 11. Extra Hungariam non est vita, si est vita, non est ita: demográfiai fejlődés, gazdaság, társadalom, politika, kultúra

 

Agrártermelés és majorsági gazdálkodás; Földesúri jövedelmek; Városok , ipar, bányászat; Magyarország gazdasága a 18. században: hanyatlás vagy növekedés?; Magyarország demográfiai fejlődése a 18. században: adatok és elméletek; Migráció; Család- és háztartásszerkezet; Egy példa: Somogy megye újratelepülése; A társadalmi kapcsolatok térbelisége; Az agrártársadalom strukturáltsága; Nemesség; Városok - Keszthely példája; A bírósági reform; Volt-e elitváltás a 18. században?; A vármegye szintje: közigazgatás, bíráskodás, adóztatás; A vármegye önállósága: a napidíjak ügye; Karrierutak a 18. századi Magyarországon; Életszínvonal és életmód; A mentalitás általános jellemzői; Konfesszionalizáció és felekezeti konfliktusok; Konfesszionális rendiség és alkotmányos rendiség; Népi kultúra és elitkultúra kérdései; Oktatás, művelődés, társadalmi mobilitás; Barokk és felvilágosodás; A kontinuitás-vita; Abszolutizmus és rendi dualizmus;  Ceremóniák, precedencia-ügyek; A köznemesség hatalomátvétele a politikában; A bene possessionati felemelkedése;Beszédek és diskurzusok a diétán