A védekez futball és a statisztika
A nyáron lezajlott labdarúgó világbajnokság 64 mérkzésének a FIFA honlapján nyilvánosságra hozott adatai a statisztikai elemzés számára is kell alapot adnak. Megvizsálhatjuk, hogy egzakt elemzéssel igazolható-e az a benyomásunk, hogy a vb a védekez futball diadalát hozta. "Három corner egy tizenegyes" - mondja a grundon érvényes átváltási kulcs, mely azt a valamikori "hüvelykujj-szabályt" tükrözi, hogy a támadó csapat három szögletére szinte mindig jut egy gól is. A labdarúgó-mérkzések összefoglalói sidk óta megadják a szögletarányt is, hisz - így a régi gondolkodás - a szögletek száma hen tükrözi a támadások intenzitását. A teniszben és a kosárlabdában egy ideje már szokásos statisztikák, melyek lehetvé teszik bizonyos játékelemek kvantitatív elemzését, nemrég a futballban is elterjedtek. Ezek már kitérnek többek közt a lesekre is. Míg a szögletek magas száma a támadó futball jele, a les tipikusan a védekezésre beálló és a gyors ellentámadásokra épít futballt mutatja: a csatár a leshatáron várja az indítást - és persze így gyakran lesen is marad.
A 2006. évi németországi világbajnokság 48 csoportmérkzésén az egy csapat által egy meccsen ltt gólok száma - úgy látszik - alig függ a lesre jutások számától: a korrelációs együttható (melynek 0 értéke az összefüggés hiányát, 1 értéke a tökéletes függvényszer kapcsolatot jelentené) csupán 0,04, míg a ltt szögletek esetén már 0,24. Ezeken a mérkzéseken tehát, ahol a nagy létszámú mezny miatt a csapatok közt komoly játéktudásbeli különbség is fennállhatott, úgy tnik, hogy inkább a támadó futball dominált: az ersebb gyakran kapujához szögezte, majd le is gyzte ellenfelét. A szögletek és a gólok közti korrelációs együttható a világbajnokság második felében, az egyenes kiesési szakasz 16 mérkzésén viszont -0,13-ra vált át. (A -1-es érték azt jelentené, hogy a két dolog közt tökéletes függvényszer kapcsolat van, de éppen egymással ellentétes irányba változnak.) A lesek és a gólok közti kapcsolat ersségének mértéke ugyanakkor 0,40-re emelkedik. Ez még mindig nem nevezhet ers összefüggésnek, tehát a les mellett - természetesen - több más tényez is magyarázza a gólt, de a korrelációs együttható nagyobbra váltása a leseknél, miközben a szögletek esetében éppen fordított a változás, már jelzésérték. Eszerint a már hasonló erej csapatok "vérre men" mérkzésein a számok inkább a védekez futball sikerét mutatják: a folytonos támadások - amennyire ezeket jól tükrözik a szögletek - általában nem hoznak sikert, st mintha valamennyire kontraproduktívnak is bizonyulnának, míg a védekez játék és a gyors ellentámadások (feltéve, hogy ezeket jól tükrözik a lesek) jó eséllyel eredményeznek gólokat.
Ennek a hipotézisnek az ellenrzésére egyfell megvizsgálhatjuk, hogy melyik csapat nyert egy mérkzésen: az, amelyik több szögletet rúgott, mint a másik, vagy az, melynek egy játékosát többször érték lesen. A csoportkörben 66%-ban esik egybe a gyzelemmel a több szöglet, az egyenes kiesési szakaszban viszont már csak 33%-ban. (A számításkor a döntetlenektl eltekintettem. Egy másik mutató is azt jelzi, hogy a szögletek száma az egyenes kiesési szakaszban kevésbé szorosan függ össze a gólokéval, mint a csoportkörben: míg a két csapat által a csoportmérkzéseken ltt gólok különbsége és szögletek különbsége közt a korrelációs együttható 0,40, az egyenes kiesési szakasz mérkzéseit tekintve már ennek a korrelációnak a mértéke hirtelen lecsökken: a számított együttható 0,12 lesz.) Az egybeesés a gyzelem és a több leshelyzet közt a csoportmérkzések esetében 45%, ami viszont az egyenes kiesési meccseken 50%-ra n, azaz a csoportkör meccsein a szögletek némileg jobban mutatják azt, hogy ki nyert, a késbbi meccseken viszont a lesek ezt már sokkal jobban tükrözik - jóllehet ez még mindig messze van a 100%-tól.
Ahelyett tehát, hogy "Lövésbl lesz a gól", azt végül is nem mondhatjuk, hogy lesbl lesz a gól, hiszen éppen akkor kerül be egy leshelyzet a statisztikába, ha azt a bíró lefújja, s nem akkor, ha azt a partjelz elnézi, s abból tényleg gól születik. Az mégis látszik ezekbl a számokból, hogy amikor két élcsapat közt kisebb a tudásbeli különbség, akkor mérkzéseiken többnyire a védekez és az ellentámadásra épít futballstratégia vezet eredményre.
Szijártó M. István