Kód: OT-TÖR-101, BBN-TÖR11-101

Cím: Magyarország 18. századi története a jelen történetírásában

Időpont: péntek 14.00-17.00 kéthetente

Terem: Múzeum körút 6-8. földszint 27.

Az oktatás célja

A kurzus célja kettős. Egyfelől a hallgatók Magyarország és Európa 18. század történetével foglalkozó legfrissebb kutatásokkal ismerkedhetnek meg a téma szakértőinek előadásában, másfelől a kiadott jegyzet és diasor alapján át kell tekinteniük a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig.

A jegyzet a Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatókat előbb megismerteti a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozik ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

Az előadásokra dupla órák formájában kerül sor. A 45-90 perces magyar vagy angol nyelvű vendégelőadásokat szünet után vita és beszélgetés követi. Az egyes órákra elolvasandó háttérirodalom a kurzus jelen, félév közben is frissített honlapján lesz feltüntetve.

A kurzus tartalma

2019. február 15. : Bevezetés, a kurzus bemutatása, a követelmények megbeszélése. Ládonyi Emese előadása: A csecsemőgondozás és kisgyermeknevelés mint társadalmi kérdés a 18. században

2019. március 1. William D. Godsey (Bécs) angol nyelvű előadása: War and Government in the Eighteenth-Century Habsburg Monarchy

2019. március 22. Csörsz Rumen István és Vaderna Gábor előadása: Adatbázisok a 18. századi irodalomtörténet kutatásához.

2019. április 26.: Barta János előadása: Zemplén vármegye gazdaság- és társadalomtörténete a 18. században

2019. május 17.: Penelope J. Corfield (Royal Holloway, University of London / University of Newcastle) angol nyelvű előadása: Riots or Regular Voting? The Advance of Popular Democracy in Eighteenth-Century Metropolitan London

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyagát a jegyzet és a megadott magyar nyelvű szakirodalom jelenti. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott szakirodalmat, 1 pontot kap. A vizsga értékelése megegyezik a gyűjtött pontok számával.

Amennyiben valaki látogatta a pénteki előadásokat, választhatja azt az opciót, hogy az alábbi tételsorból csak egyet húz, míg a második tételét (és akár a szakirodalmi tételt is) az elhangzott előadásokból (és a hozzájuk kapcsolódóan feladott szakirodalomból) húzza.

Vizsgakérdések:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. A társadalom- és kultúrtörténet előzményei a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása: az Annales első nemzedéke 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között

V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke: 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel történetírása 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)

VI. A történet demográfia, a család- és háztartástörténet: 1. A történeti demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet

VII. A marxista történetírás: 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése, lehetőségei és a pszichotörténelem Magyarországon

IX. A mentalitástörténet és a történeti antropológia: 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet

X. Relativizmus és narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem: 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történetelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem, a mikrotörténelem problémái, illetve francia és német recepciója

XI. A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet, a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására és a posztmodern történelem gyakorlata

XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés: 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története és a nemzedéktörténet 4. A fogalom- és diskurzustörténet

Irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak)

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.

A február 15-i előadáshoz kapcsolódó ajánlott irodalom:

Weszprémi István: A' kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás, melyben előadatik, miképpen kellessék azokkal bánni születésektől fogva három esztendős korokig : [hozzá-adattak ... az egésségnek fenn-tartására és a hoszszú életnek megnyerésére tartozó szükséges regulák]. Kolozsvár: Páldi, 1760.

Fehér Katalin: Egy magyar nyelvű pedagógiai kézikönyv 1791-ből. Magyar Könyvszemle 107 (1991) 1-2. 129-132.
http://epa.oszk.hu/00000/00021/00345/pdf/mk_1991_1-2_129-132.pdf

Friedrich Ildikó: XVIII. századi magyar nyelvű kiadványok a gyermekek ápolásáról és neveléséről. Orvostörténeti Közlemények (1974) 73-74. 27-51.
http://www.orvostortenelem.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.12/1975_073_074_friedrich_ildiko_xviii_szazadi.pdf

Marie-France Morel: Théories et pratiques de l'allaitement en France au XVIIIe siècle. Annales de Démographie Historique XIII (1976) 393-427.
https://www.persee.fr/doc/adh_0066-2062_1976_num_1976_1_1322

A március 1-i előadáshoz kapcsolódó ajánlott irodalom:

William D. Godsey: The Sinews of Habsburg Power: Lower Austria in a Fiscal-Military State, 1650-1820. Oxford University Press: Oxford, 2018.