Kód:               OT-TÖR-101/2, BBN-TÖR11-101/2

Cím:               Magyarország 18. századi története a jelen történetírásában

Időpont:         péntek 14.00-17.00 kéthetente

Terem:           Múzeum körút 6-8. földszint 27.

 

 

Az oktatás célja

A kurzus célja kettős. Egyfelől a hallgatók Magyarország és Európa 18. század történetével foglalkozó legfrissebb kutatásokkal ismerkedhetnek meg a téma szakértőinek előadásában, másfelől a kiadott jegyzet és diasor alapján át kell tekinteniük a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig.

A jegyzet a Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatókat előbb megismerteti a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozik ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

Az előadásokra dupla órák formájában kerül sor. A 45-90 perces vendégelőadásokat szünet után vita és beszélgetés követi. Egy alkalommal egy angol nyelvű nemzetközi, egyszer egy magyar nyelvű műhelykonferencián kell részt venni, ezek előadásait meghallgatni. Az első időpontja nem esik egybe az órák szokásos időpontjával.

Az egyes órákra adott esetben elolvasandó háttérirodalom a kurzus jelen, a félév közben is frissített honlapján lesz feltüntetve.

 

A kurzus tartalma

2019. szeptember 13. : Bevezetés, a kurzus bemutatása, a követelmények megbeszélése. Szekér Barnabás előadása: Amikor még nem volt „oktatási rendszer”: Források és elemzési lehetőségek az 1777 előtti felsőbb iskoláztatás intézménytörténetéhez

2019. október 4.: Serfőző Szabolcs előadása: Habsburg portrégalériák a kora újkori Magyarországon

2019. október 18.: Parliaments, interests, convictions: European trajectories in the late 17th – mid-19th centuries. Részvétel a nemzetközi konferencia ülésén (CEU, később hirdetendő terem) – időpont kivételesen vagy 9.00-12.00, vagy 11.00-12.00 és 13.30-15.00

2019. november 8.: Somorjai Szabolcs előadása: Problémák és megoldások a 18-19. századi hitelezésben

2019. november 22.: Poór János előadása: Az 1723. évi szabadkőműves alkotmány

2019. december 6.: Részvétel a Hadiszállítás Magyarországon a kései rendiség idején, 1711-1848 című műhelykonferencián (ELTE BTK Múzeum körút 6-8. földszint 27. 14.00-17.00)

 

A kurzus számonkérési és értékelési rendszere:

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyagát a jegyzet és a megadott magyar nyelvű szakirodalom jelenti. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki a tételek esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, 1, ha jó szintű tudást mutat, 2 pontot kap. Ha a vizsgázó olvasta a kihúzott szakirodalmat, 1 pontot kap. A vizsga értékelése megegyezik a gyűjtött pontok számával.

Amennyiben valaki látogatta a pénteki előadásokat, választhatja azt az opciót, hogy az alábbi tételsorból csak egyet húz, míg a második tételét (és akár a szakirodalmi tételt is) az elhangzott előadásokból (és a hozzájuk kapcsolódóan adott esetben feladott szakirodalomból) húzza.

 

Vizsgakérdések:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. A társadalom- és kultúrtörténet előzményei a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása: az Annales első nemzedéke 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között

V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke: 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel történetírása 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)

VI. A történet demográfia, a család- és háztartástörténet: 1. A történeti demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet

VII. A marxista történetírás: 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése, lehetőségei és a pszichotörténelem Magyarországon

IX. A mentalitástörténet és a történeti antropológia: 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet

X. Relativizmus és narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem: 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történetelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem, a mikrotörténelem problémái, illetve francia és német recepciója

XI. A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet, a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására és a posztmodern történelem gyakorlata

XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés: 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története és a nemzedéktörténet 4. A fogalom- és diskurzustörténet

 

Irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak)

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.

 

A szeptember 13-i előadáshoz kapcsolódó ajánlott irodalom: