A kurzus kódja: BBN-TÖR11-101/4 és OT-TÖR-101/1

A kurzus címe: A történelem diskurzusa és a kortárs magyar történetírás

Az oktató neve: Szijártó István doc.

A kurzus időpontja, helyszíne: kedd 16.00-17.30, Múzeum krt. 4. I épület -109. terem

A kurzus leírása (rövid esszé vagy tematika):  A kurzus célja kettős. Egyfelől kortárs történészegyéniségek meghívásán keresztül közel kívánja hozni a hallgatókhoz a jelenkori magyar történetírást. Az órák nagyobb részében meghívott történészekkel folytatott beszélgetéseken keresztül próbáljuk megérteni egyfelől az ő szakmai pályafutásukat, másfelől az elmúlt évtizedek magyarországi történetírásának történetét. Másfelől a vizsgán számot kell adni (a kurzus korábbi tanéveihez hasonlóan) a történetírás történetéről és elméletéről a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. Ennek a tudásanyagnak az elsajátítására egy későbbi publikációra szánt egyetemi jegyzet fejezeteit le lehet tölteni a Neptun Meet Streetről, illetve a korábbi előadások diái szintén elérhetők lesznek, végül pedig a fent említett beszélgetések után a fennmaradó időben konzultációra is lehetőség lesz (mindig az alább jelzett témaköröket tekintve).

 

A kurzus tanév közben frissített honlapja: szijarto.web.elte.hu/disk2017

 

Az előadássozat részletes programja, illetve a menetrend a tananyagot tekintve:

1. 09.12. Rövid bevezetés: a kurzus programja és a követelmények. Áttekintés a történelem 19–20. századi diskurzusáról.

2. 09.19. Jeszenszky Géza előadása  Viszonzatlan szerelem? Magyarország angol-amerikai kapcsolatai címmel. Ezt követően beszélgetés vele, majd a konzultáció tárgya: Előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig  + A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

3. 09.26. Trencsényi Balázs előadása Modernitás vagy amit akartok – a kortárs kelet-közép-európai politikai eszmetörtenet-írás dilemmái címmel, majd beszélgetés vele. Ezt követően a konzultációt tárgya: A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola. Ismétlés

4. 10.03. Összegzés az első négy előadásról. (4.: A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei)

5. 10.10. Charles D. Shaw előadása " 'Nasreddin Afandi in Berlin': Laughter and Ethnic Integration in the Red Army, 1941-1945" címmel, majd beszélgetés vele angol nyelven. Ezt követően a konzultáció tárgya: Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke

6. 10.17. Tijana Krstic előadása Catechetical Dialogues: Religious Instruction and Conversion in Southeast-Central Europe under the Ottoman Rule (16th-17th Centuries) címmel, majd beszélgetés vele angol nyelven. Ezt követően a konzultáció tárgya: A történeti demográfia, a család- és háztartástörténet

7. 10.24. Pálffy Géza előadása Interdiszciplinaritás, nemzetköziség, szakmai és társadalmi hasznosulás. A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfőbb eredményei címmel, majd beszélgetés vele. Ezt követően a konzultáció tárgya: A marxista történetírás

8. 11.07. Velkey Ferenc előadása Az értelmezés szabadsága és a vizsgálat szigora címmel, majd beszélgetés vele. Ezt követően a konzultációt tárgya: A pszichotörténelem. Ismétlés

9. 11.21. Beszélgetés Lafferton Emese történésszel. Ezt követően a konzultációt tárgya: A mentalitástörténet és a történeti antropológia

10. 11.28. Fülöp Mihály előadása Az európai békerendezés historiográfiája (1941-1991) címmel, majd beszélgetés vele. Ezt követően a konzultáció tárgya: Relativizmus, narrativizmus és Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem

11. 12.05. Miru György előadása A kiegyezés historiográfiája címmel, majd beszélgetés vele. Ezt követően a konzultáció tárgya: A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban

12. 12.12. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés. Ismétlés Összegzés az 5-12. előadásról. (A 12.17-re tervezett pótóra elmarad.)

Követelmények, értékelési szempontok: A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán két tételt és egy szakirodalmi tételt kell majd húzni. Aki ezekből legalább kettő esetében alapszintű tájékozottságról tud tanúbizonyságot tenni, az elégségest kap. (Mindhárom tétel alapszintű ismerete vagy egy tétel jó szintű, egy másik alapszintű ismerete: közepes, két tétel jó szintű ismerete vagy egy tétel jó szintű, kettő alapszintű ismerete: jó, legalább két tétel jó ismerete és a harmadik alapszintű ismerete: jeles.)

 

Kötelező irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak)

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.

 

A szóbeli vizsga előadáskérdései:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. Előzmények a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között

V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke: 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel történetírása 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)

VI. A történet demográfia, a család- és háztartástörténet: 1. A történet demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet

VII. A marxista történetírás: 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichotörténelem Magyarországon

IX. A mentalitástörténet és a történeti antropológia: 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet

X. Relativizmus és narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem: 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történtelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem 5. A mikrotörténelem problémái, illetve francia és német recepciója

XI. A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet és a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására 4. A posztmodern történelem gyakorlata

XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés: 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története és a nemzedéktörténet 4. A fogalom- és diskurzustörténet