A kurzus kódja: BBN-TÖR11-101/1

A kurzus címe: A történelem diskurzusa: historiográfia és a történelem elmélete

Az oktató neve: Szijártó István doc.

A kurzus időpontja, helyszíne (ha már lehet tudni): kedd 16.00-17.30, I épület -107. (alagsor)

A kurzus leírása (rövid esszé vagy tematika):  A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás történetét és elméletét a professzionális történettudomány születésétől a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethető távoli előzmények vázlatos áttekintését követően a hallgatók előbb megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén egységesülő tudományos történetírással és az azt a későbbiekben érő három kihívással: a szellemtörténeti irányzattal, illetve a társadalomtörténettel, végül a kultúrtörténeti megközelítéssel.

Részletesen foglalkozunk ezen belül az utóbbi fél évszázad történetírásával: a 20. század közepén uralkodó társadalomtudományos történeti megközelítésekkel (a társadalomtörténet braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív vállalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola és a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival), illetve a hetvenes évektől az elméleti kihívások felerősödésével egy időben jelentkező, kultúrtörténetinek nevehető irányzatokkal: a mentalitástörténettel, a társadalmi nemek történetével, a történeti antropológiával, a mikrotörténelemmel, a mindennapok történetével, az emlékezet kutatásával és az új kultúrtörténettel. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak megismerteti klasszikusain keresztül a hallgatókkal, hanem bemutatja a maga egészében a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva prezentálja – a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik.

Az előadás részletes programja:

1. 09.08. Rövid bevezetés: a kurzus programja és a követelmények

2. 09.15. Előzmények a történetírás kezdeteitől a göttingeni iskoláig

3. 09.22. A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században: a historizmus és a pozitivizmus

4. 09.29. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténeti iskola. Ismétlés

5. 10.06. A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei

6. 10.13. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke

7. 10.20. A történeti demográfia, a család- és háztartástörténet

8. 11.03. A marxista történetírás

9. 11.10. A pszichotörténelem. Ismétlés

10. 11.24. A mentalitástörténet és a történeti antropológia

11. 12.01. Relativizmus, narrativizmus és Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem

12. 12.08. A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban

13. 12.15. pótóra az előadás időpontjában a szokásos helyen: A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés. Ismétlés

Követelmények, értékelési szempontok: A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az előadások anyagából és a megadott magyar nyelvű szakirodalomból tevődik össze. A vizsgán először három beugró kérdésre kell rövid gondolkodási idő után válaszolniuk. A megfelelően teljesítők egy-egy további tételt húznak a szakirodalomra és az előadások anyagára vonatkozóan.

Kötelező irodalom:

Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet. Budapest, 2006. II. 1028-1042.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyűlés. Budapest, 1907. v-vii. és 1-107.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (vál.): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uő: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uő: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória köréből. Budapest, 1984. 127-173. vagy uő: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. Budapest, 2010. (megfelelő oldalak)

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Budapest, 1991.

Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999/3. szám 142-157.

Az előadások hallgatását a következő irodalom áttekintésével lehet pótolni:

Alun Munslow: The Routledge Companion to Historical Studies. Abingdon, 2000.

Ernst Breisach: Historiográfia. Budapest, 2004.

Gérard Noiriel: A történetírás “válsága”. Budapest, 2001.

Marnie Hughes-Warrington: Fifty Key Thinkers on History. London-New York, 2000.

The houses of history. A critical reader in twentieth-century history and theory. Selected and introduced by Anna Green and Kathleen Troup. Manchester, 1999.

Romsics Ignác: A történész mestersége = Rubicon 2003/6. szám

Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Budapest, 1988.

Bódy Zsombor - Ö.Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, 2003.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. kötet. Budapest, 1973.

Helikon 1998/1-2. szám, 2003/3. szám, 2005/1-2. szám

Peter Burke: The French Historical Revolution. The Annales School. Cambridge, 1990.

Peter Burke: New Perspectives in Historical Writing. University Park, PA, 1992.

Keith Jenkins: Re-thinking History. London, 1991.

Alun Munslow: Deconstructing History.  London - New York, 1997.

Joyce Appleby - Lynn Hunt - Margaret Jacob: Telling the Truth About History. New York - London, 1994.

Keith Jenkins: On ‘What is History?’ From Carr and Elton to Rorty and White. London - New York, 1995.

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Budapest, 1997.

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest, 2003.

Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest, 1995.

Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.

Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, é.n.

Eva Domanska: Encounters. Philosophy of history after postmodernism. Charlottesville - London, 1998.

Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challange. Hanover-London, 1997.

Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. kötet. Budapest, 2006.

Richard J. Evans: In Defence of History. London, 1997.

John H. Arnold: Történelem. Nagyon rövid bevezetés. Budapest, 2005.

Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011.

Szijártó M. István: A történész mikroszkópja. A mikrotörténelem elmélete és gyakorlata. Budapest, 2014.

A szóbeli vizsga előadáskérdései:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig: 1. Görög történetírás 2. Római történetírás 3. Kereszténység és középkor 4. Az újkori változások

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus és a pozitivizmus 1. A historizmus létrejötte 2. A historizmus történetírása 3. A pozitivizmus 4. A pozitivizmus történetírása

III. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és az ellene intézett első kihívás: a szellemtörténet: 1. A romantika történetírása 2. A tudományos történetírás egységesülése 3. A szellemtörténet.

IV. A társadalom-, és kultúrtörténet kezdetei: 1. Előzmények a pozitivizmus jegyében 2. A társadalomtudományos történelem kihívása 3. A társadalomtudományos történelem Magyarországon a két világháború között

V. Spengler és Toynbee. Az Annales második nemzedéke: 1. Spengler és Toynbee. 2. Braudel történetírása 3. Az Annales a második nemzedék dominanciájának idején (Braudel nélkül)

VI. A történet demográfia, a család- és háztartástörténet: 1. A történet demográfia (definició, források, módszerek, termékenység, házasodás, halandóság, magyarok) 2. A gyermekkor története 3. Család- és háztartástörténet

VII. A marxista történetírás: 1. A marxista elmélet 2. A marxista történetírás Magyarországon 3. A brit marxista történetírói iskola

VIII. A pszichotörténelem: 1. A pszichotörténelem definiciója és klasszikusai 2. A pszichotörténelem fejlődése és lehetőségei 3. A pszichotörténelem Magyarországon

IX. A mentalitástörténet és a történeti antropológia: 1. A mentalitástörténet 2. A történeti antropológia 3. A kultúratudomány és az új kultúrtörténet

X. Relativizmus és narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája. A mikrotörténelem: 1. A tudományos történetírás empirizmusa és a relativizmus a történtelméletben 2. Neopozitivista és narrativista felfogások a történeti magyarázatról 3. Hayden White történetfilozófiája 4. Az olasz mikrotörténelem 5. A mikrotörténelem problémái, illetve francia és német recepciója

XI. A nők története és az emlékezet kutatása. A posztmodern a történetfilozófiában és a történetírásban: 1. A nők története és a társadalmi nemek (gender) története 2. Az emlékezet kutatása 3. A posztmodern történetelmélet és a pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására 4. A posztmodern történelem gyakorlata

XII. A kontextuális fordulat. A kultúrtörténeti megközelítés: 1. Kontextuális fordulat a művészettörténetben és a tudománytörténetben 2. Kontextuális fordulat az eszmetörténetben és az újhistorizmus 3. A mindennapok története és a nemzedéktörténet 4. A fogalom- és diskurzustörténet

A szóbeli vizsga beugró kérdései:

1. Mely változás volt az az emberek és az istenek viszonyát tekintve, amely nélkül a történetírás nem születhetett volna meg az ókori Hellászban?

2. Nevezze meg a két legnevezetesebb ókori görög történetírót!

3. Nevezzen meg legalább két római történetírót!

4. Mi jellemezte a kereszténység időfelfogását és a középkori ember időtapasztalatát?

5. Említse meg a középkori történetírás néhány jellemző műfaját!

6. Milyen újdonságot hozott az itáliai reneszánsz a történész által forrásul használt szövegekkel való bánás tekintetében?

7. Mely tekintetben jelentett komoly előrelépést a bollandista és maurista iskola?

8. Milyen újításokat hozott az antikvárius történetírás?

9. Az elsődleges források iránt mindmáig megnyilvánuló preferenciát mely iskola fogalmazta meg először és melyik évszázadban?

10. A 18. században milyen eszme jegyében látják a keresztény múltszemlélet trónfosztását követően ismét egységesnek a történelmet?

11. Ki fogalmazott meg a 18. században ciklikus elméletet a történelem mozgásáról?

12. Milyen ellenvéleményt fogalmazott meg Rousseau a fejlődésgondolattal szemben?

13. Említse meg egy képviselőjét a felvilágosodás történetírásának!

14. Milyen előfeltételei voltak az intézményesült történetírás létrejöttének?

15. Milyen irányzat égisze alatt jött létre a 19. század elején a professzionális történetírás?

16. Melyik két irányzat jegyében intézményesült a történelem a 19. században?

17. Mi a historizmus alapgondolata?

18. Ki az a filozófus, akinek hatásával szemben fogalmazza meg álláspontját a historizmus?

19. Milyen kettős feladatot állít Humboldt vagy Ranke a történészek elé?

20. Történetírói gyakorlatként milyen a historizmus, konkrétan milyen témákat vizsgál?

21. Mely kettősség jellemzi a pozitivizmus szemléletét?

22. Mi a különbség a valódi pozitivista történetírás és ennek “fapados változata” közt?

23. Milyen törekvés jelent meg kisebbségiként a pozitivizista történetíráson belül?

24. Mi jellemzi Buckle történetírását?

25. Nevezzen meg egy magyar pozivitista történetírót!

25a. Mi jellemzi a romantika történetírását?

26. A 19. század végére a historizmus és a pozitivizmus létrehoztak egy egységes empirikus tudományos történtírást. Ez elsősorban mire épült?

27. Milyen közös tematika segítette a historizmus és a pozitivizmus egységesülést tudományos történetírássá?

28. Mely irányzat lép fel az egységesülő tudományos történetírás ellen a századfordulón?

29. Mely irányzat előfutárának tekinthető elméleti munkássága alapján Gustav Droysen, és miért?

30. Jellemezze a szellemtörténetet!

31. Mit jelent a szellemtörténet holisztikus szemlélete?

32. Mely két módon ragadható meg a szellemtörténet felfogása szerint a korszellem?

33. Mondjon egy-egy példát a szellemtörténet megjelenésére az európai és a magyar történetírásban!

34. Lamprecht mely társadalomtudományra építette társadalomtörténetét?

35. Kant kizárta a tudományok köréből a humán diszciplinákat. Mire törekedtek a századfordulón a neokantiánus filozófusok?

36. Mi volt a célja Max Webernek az ideáltípus kategóriájának bevezetésével?

37. Említsen egy olyan magyar történészt, aki a pozitivizmus kisebbségi irányzatához sorolhatóan társadalomtörténeti igényű munkákat írt a 19. században vagy a 19-20. század fordulóján!

38. A társadalomtudományok tekintetében mi volt Bloch és Febvre célja az Annales folyóirat megalapításakor?

39. Mely két szellemi hatás volt meghatározó indulásukkor az Annales történészei számára?

40. Mit vont kétségbe a századfordulón a francia szociológia a történelemmel kapcsolatban?

41. Miért nem indokolt Marc Bloch szerint a történelemtől megvonni a tudomány státuszát?

42. Mire kell a történésznek Bloch szerint választ keresnie?

43. Mit jelent a regresszív módszer Bloch történetírásában?

44. Mondjon példát Bloch történetírásából a komparatív vagy az antropológiai szemlélet megvalósítására!

45. Milyen újításokat hoz Febvre történetírása? Legalább egyet említsen meg!

46. Tematikailag mi áll az Annales figyelmének középpontjában?

47. A két világháború közti magyar történetírásban milyen iskolák képviselik a társadalomtörténet megjelenését?

48. Milyen kérdés áll a Domanovszky-iskola figyelmének homlokterében?

49. Hogyan nevezik Mályusz Elemér iskoláját?

50. Jellemezze Hajnal István történetírását!

51. Ki dolgozta ki a kettős társadalom koncepcióját?

52. Mi magyarázza a kultúrák változását Spengler történetszemléletében?

53. Spengler miként vizsgálja a kultúrákat, és mi ennek az alapja?

54. Toynbee történetszemléletében mi a kultúrák változásának mechnizmusa?

55. Mit jelent a civilizáció Toynbee-nál és mit Spenglernél?

56. Ismertesse Brauel hármas időszemléletét!

57. Milyen alapvető módosítással integrálta Braudel a strukruralizmus hatását az Annales iskola történetszemléletébe?

58. Milyen tagozódást tételez fel Brauel hármas térszemlélete, és kitől vette ezt át?

59. Melyek voltak a tipikus műfajai az Annales történetírásának Braudel hegemóniája idején?

60. Mi az a családrekonstitúció?

61. Mit mond ki John Hajnal tézise a kora újkori nyugat-európai házasságról?

62. Mit mond ki John Hajnal tézise a nyugat-európai és kelet-európai háztartásról?

63. Mutassa be Laslett háztartástipológiáját!

64. Miért bírálták Laslett háztartástipológiai módszerét?

65. Mit mond Aries a gyermekek helyzetéről a középkorban?

66. Aries szerint mikor született a gyermekkor és hogyan?

67. Mi a marxizmus szerint a “felépítményt” meghatározó alap tartalma a történelemben?

68. Milyen ellentétet tart a marxista felfogás a történelem motorjának?

69. Hogyan lehet felismerni egy történeti szövegről, hogy marxista történész munkája?

70. Mit jelent a kettős forradalom kifejezés Hobsbawm-nál?

71. Melyek voltak E. P. Thompson szemléleti újításai?

72. Hogyan nyilvánul meg a posztmodern hatás a marxista történetírásban?

73. Mely három területtel foglalkozik elsősorban a pszichotörténelem?

74. Milyen elméletet használ általában a pszichotörténelem?

75. Mi Elias szerint a civilizáció folyamata?

76. Hogyan függ össze Elias szerint a civilizáció folyamata az állam kifejlődésével? 

77. Mi a mentalitástörténet tárgya?

78. Nevezze meg a mentalitástörténet két képviselőjét!

79. Milyen szerepet játszik az úgynevezett szellemi eszközkészlet?

80. Mit keres mindig a hermeneutikai megközelítés, mire törekszik?

81. Említsen két antropológust, akik történeti antropológiát írtak!

82. Peter Burke szerint a kulturális antropológia hatása mindenekelőtt három minta követésében nyilvánult meg. Mi ez a három minta?

83. Mondjon egy példát az antropológia megközelítésének történeti alkalmazására!

84. Mi kerül a történészek figyelmének homlokterébe a hetvenes évektől (az állam, a gazdaság, a társadalom vagy a struktúrák helyébe)?

85. Konkrétan mit vizsgál a Cultural Studies irányzata?

86. Mi jellemzi Foucault hatalomkoncepcióját?

87. Milyen Foucault szerint a hatalom és a tudás viszonya?

88. Miért fontos a diskurzus Foucault-nál?

89. Milyen irányzatokkal és megközelítésekkel rokon az új kultúrtörténet? Említsen legalább kettőt!

90. Miben hisznek az empirizmust követő történetírók?

91. Mit állít a történelem relativista felfogása?

92. Mit gondol Croce múlt és jelen kapcsolatáról?

93. Mit gondol Becker a történelmi tényről?

94. Mit gondol Beard a történészi objektivitásról?

95. Mit kell újragondolnia a történésznek Collingwood történetfilozófiájának központi gondolata szerint?

96. Carr szerint milyen okokat kell keresnie a történésznek? Miért?

97. Hogyan bizonyítanak a történelemben Hempel szerint?

98.  Bruner szerint mi gondolkodás másik formája a logikai-tudományos mellett?

99. Mivel győzik meg a történetek az olvasót?

100. Mi adja a történeti magyarázatot a narrativista felfogás szerint?

101. Mi White célja Metahistory c. munkájával?

102. Hogyan kerül White szerint a jelentés az elbeszélt történeti eseménysorba?

103. Említse meg az olasz mikrotörténelem egy képviselőjét!

104. A mikrotörténelem lényege Levi szerint nem a vizsgált tárgy kicsi volta, hanem micsoda?

105. Mi a francia “új történetírás”?

106. Mi az a  “kritikai fordulat” a francia történetírásban?

107. Mi az a nyelvi fordulat?

108.  A társadalmi nem történetének fogalma miért szorította ki a nőtörténetét?

109. Jellemezze az emlékezetet Nora felfogását követve!

110. Mi adja az emlékezet gyakorlati jelentőségét?

111. Mi lehet az emlékezet helye?

112. A posztmodern történetfelfogás szerint mivel nem találkozik a történész a forrásokban?

113. A posztmodern történetfelfogás szerint miért nincs objektív történelem?

114.  A posztmodern történetfelfogás szerint milyen a tények és az értelmezések viszonya?

115. Mely irányokban módosítja egyes történészek gyakorlatát a történelem posztmodern kritikája? Említsen egy-egy történészt példaként!

116. Chris Lorenz hogyan bírálja a posztmodern történetfelfogást, úgymond a White-Ankersmit féle “metaforikus narrativizmust”?

117. Noiriel szerint mi a “történelem válsága”?

118. Mi jellemzi a tudományfejlődést Kuhn szerint?

119.  Mi jellemzi az újhistorizmust?

120. Mire törekszik a szövegértelmezés során az eszmetörténet cambridge-i iskolája?

121. Mivel foglalkozik az Alltagsgeschichte?

122. Koselleck szerint mikor volt a „nyeregkor”, az az alapvető átalakulás, amely létrehozta mai fogalmainkat?

123. Miért kell a történésznek mind magyarázatra, mind megértésre törekednie?

 

Az előadások diáinak teljes sorozata elérhető lesz december folyamán a kurzusok Neptun Meet Street felületén.