Historiográfia

Kód: TÖN-106/1 és BBN-TÖR-101/2

Időpont, helyszín: 1. (BBA-s hallgatóknak): kedd 15.40-17.10 (Múzeum krt. 6-8. II. emelet 252.); 2. (kredites hallgatóknak): szerda 15.35-17.05 (Múzeum krt. 4. D épület, földszint 1.)

A kurzus leírása

A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás, különösen a társadalomtörténet elméletét és történetét a professzionális történettudomány születésétõl a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethetõ távoli elõzmények vázlatos áttekintését követõen a hallgatók megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén - a 20. század elején jelentkezõ szellemtörténeti irányzattal, majd a társadalomtörténet létrejöttével, annak braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív válllalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, mentalitástörténettel, a marxista történetírás kiemelkedõ eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola, az új gazdaságtörténet vagy a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival.

A kurzus ismerteti azon szellemi hatásokat, melyek a nyelvészet, az irodalomelmélet, bizonyos filozófiai irányzatok és egyes társadalomtudományok területérõl érték a történelmet, és létrehozták a modern társadalomtörténetet: tárgyalja a “nyelvi fordulat”, “narrativista fordulat”, “kulturális fordulat” témaköreit. A társadalomtörténet érdeklõdésének homlokterébe a kis közösségek és átlagemberek mindennapi élete, a mindennapi kultúra került, a társadalomtörténet diverzifikálódott, az addig egységesítõ paradigmákba vetett hit megrendült. Létrejött a mentalitástörténet, a társadalmi nemek, illetve a gyermekkor története, a történeti antropológia, a mikrotörténelem, az új kultúrtörténet és az újhistorizmus.

Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak a klasszikusokon keresztül ismereteti meg a hallgatókkal, hanem egészében mutatja be a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva mutatja be, a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvözõdik. Kitér a legnagyobb történetelméleti rendszerek ismertetésére, a historizmusól és a pozitivizmustól Spengler, Toynbee, Collingwood, Bloch és Carr nézeteiig. Megismereti a hallgatókat az empiricista felfogásokat ért posztmodern episztemológia kritikájával a középutas álláspont létrehozására törekvõ praktikus realisták felfogásával, illetve a hagyományos “realista” nézeteket vallók gondolataival.

Kedd délután elsoéves hallgatóknak, szerda délután a kredites képzésben részt vevo hallgatóknak van meghirdetve az óra. A hasonló 2006 oszi eloadássorozat értékelése az ETR-ben elérheto.

A kurzus programja:

1. 09.11. és 09.12. A kurzus rövid bemutatása

2. 09.18. és 19. Távoli elozmények: történetírás a kezdetektõl a 18. századig

3. 09.25. és 26. Közvetlen elõzmények: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században (a historizmus, a romantikus történetírás és a pozitivizmus)

4. 10.02. és 03. A tudományos történetírás létrejötte, a szellemtörténet és a társadalomtudományos történetírás jelentkezése (az Annales elsõ nemzedéke)

5. 10.09. és 10. Az Annales második nemzedéke, történeti demográfia, család- és háztartástörténet

6. 10.16. és 17. Marxista történetírás és pszichotörténelem

7. 11.06. és 07. Történetfilozófia a 20. században: Empirizmus és relativizmus (Spengler, Toynbee, Croce, Beard, Becker, Collingwood, Carr)

8. 11.13. és 14. Ismétlés a félév elso felének anyagáról. Történetfilozófia a 20. század derekán: neopozitivizmus, narrativizmus

9. 11.20. és 21. Az Annales harmadik generációja: a mentalitástörténet. A történeti antropológia

10. 11.27. és 28. Kultúratudomány, új kultúrtörténet, a nõk története, az emlékezet és az újhistorizmus

11. 12.04. és 05. A mikrotörténelem

12. 12.11 és 12. Hayden White történetfilozófiája, posztmodern kihívás és pragmatista válasz a történetelméletben

Követelmények

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az elõadások anyagából és a megadott magyar nyelvu szakirodalomból tevõdik össze. A vizsgán az elsoéves hallgatók beugró kérdésekre kell, hogy írásban válaszoljanak rövid gondolkodási ido után. A megfeleloen teljesítok további kérdéseket kapnak a szakirodalomra és az eloadások anyagára vonatkozóan. A felsobbévesek csak két tételt húznak beugró kérdések nélkül.

Kötelezo irodalom:

Jules Michelet: A tenger. Café Bábel 33. szám, 1999. osz. 115-120.

Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyálés. Budapest, 1907. Eloszó és 1-2. fejezet (kb. 100 oldal). Ha valaki nem tudja megszerezni, pótolhatja a következovel: Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig (1711-1815). Budapest, 1898. (= Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története VIII. kötet) 467-488.

Johann Huizinga: A középkor alkonya. Európa: Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet)

Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. Gondolat: Budapest, 1987. 49-62., 278-289., 312-346.

Marc Bloch: A történész mestersége. Osiris: Budapest, 1996. 11-136.

Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai - Osiris: Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45.

Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Gondolat: Budapest, 1991. 1-138.

E. P. Thompson: Az idõ, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (válogatta): Idoben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai: Budapest, 1990. 60-116.

Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

Hayden White: A történelmi szöveg, mint irodalmi alkotás, in: uo: A történelem terhe. Budapest, 1997. 68-102.

Robert Darnton: A nagy macskamészárlás, in: uo: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Két epizód a francia kultúrhistória körébol. Budapest, 1984. 127-173.

Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Európa: Budapest, 1991.

Keith Jenkins: Ne zárkózzunk be teljesen! Posztmodernitásról, posztmodernizmusról és történelemrol. Korall 1 (2000) 155-169.

Az eloadások hallgatását a következo irodalom áttekintésével lehet megkísérelni pótolni:

Alun Munslow: The Routledge Companion to Historical Studies. Routledge: Abingdon, 2000.

Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004.

Gérard Noiriel: A történetírás “válsága” Budapest, 2001.

Marnie Hughes-Warrington: Fifty Key Thinkers on History. London-New York, 2000.

The houses of history. A critical reader in twentieth-century history and theory. Selected and introduced by Anna Green and Kathleen Troup. Manchester, 1999.

Romsics Ignác: A történész mestersége = Rubicon 2003/6. szám

Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertol napjainkig. Gondolat: Budapest, 1988.

Bódy Zsombor - Ö.Kovács József: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris: Budapest, 2003.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. Akadémiai: Budapest, 1973.

Helikon 1998/1-2. szám, 2003/3. szám, 2005/1-2. szám

Peter Burke: The French Historical Revolution. The Annales School. Cambridge, 1990.

Peter Burke: New Perspectives in Historical Writing. University Park, PA, 1992.

Keith Jenkins: Re-thinking History. Routledge: London, 1991.

Alun Munslow: Deconstructing History. Routledge: London - New York, 1997.

Joyce Appleby - Lynn Hunt - Margaret Jacob: Telling the Truth About History. Norton: New York - London, 1994.

Keith Jenkins: On ‘What is History?’ From Carr and Elton to Rorty and White. Routledge: London - New York, 1995.

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Budapest, 1997.

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest, 2003.

Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest, 1995.

Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.

Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, é.n.

Eva Domanska: Encounters. Philosophy of history after postmodernism. Charlottesville - London, 1998.

Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challange. Hanover-London, 1997.

Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, 2006.

Richard J. Evans: In Defence of History. London, 1997.

Az eloadásokon kivetíton mutatott nevek, idegen szavak:

I. Előzmények: A történetírás a kezdetektől a 18. századig 1. Görög történetírás Homérosz Hésziodosz Hekataiosz (i.e. 560/550-?) Hellanikosz (i.e. 491?-406?) Hérodotosz (i.e. 484?-425?) Thuküdidész (i.e. 460?-400?) Kratipposz Theopomposz (i.e. 378/377-?) Xenophón (i.e. 427-355) Ephorosz (i.e. 388/376-330?) Muszeion Arisztotelész (i.e. 384-322) 2. Római történetírás annales Polübiosz (i.e. 200?-120?) Marcus Portius Cato (i.e. 234-149) Marcus Terentius Varro (i.e. 116-27) Sallustius (i.e. 86?-35?) Cornelius Nepos (i.e. 100?-25?) Sulla (i.e. 138-78) Caius Iulius Caesar (i.e. 100-44) Titus Livius (i.e. 59- i.u. 17) Tacitus (55/56-117/120) Iosephus Flavius (37/38-100?) Appianosz Plutarkhosz (45?-120?) Suetonius (69/75-160?) Cassius Dio (163/164-235?) Ammianus Marcellinus (330?-395?) 3. Kereszténység és középkor Irenaeus(140?-202?) Sextus Iulius Africanus (?-240?) Eusebius (?-371) Cassiodorus (487?-583?) Órigenész (184?-254) Szent Ágoston (354-430) De civitate Dei Jordanes Sevillai Izidor (560-636) Tours-i Gergely (538-594) Fredegar Gildas (494/516-570?) Beda (672/3-735) Einhard (775-840) Asser (?-908/909) Thegan (?-580?) Suger (1081-1151) Joinville-i János (1224-1317) Freisingi Ottó (1114-1158) Paulus Diaconus (720-799?) Gesta Ungarorum Nithard (790-844) Widukind (730-807) Liutprand (922?-972) chanson de geste Hugo de Saint Victor (1096-1141) Arnold Fitz-Thedmar (1201-1274) Hartmann Schedel (1440-1514) Giovanni Villani (1275?-1348) Matteo Villani (?-1363) Jean Froissart (1337?-1405?) 4. Az újkori változások Leonardo Bruni (1370?-1444) Calamita Flavio Biondo (1392-1463) Niccolo Machiavelli (1469-1527) Francesco Giucciardini (1483-1540) Lorenzo Valla (1407-1457) Guillaume Budé (1467-1540) Andrea Alciato (1492-1550) Jean du Tillet (?-1570) Pierre Pithou (1539-1596) Étienne Pasquier (1529-1615) John Leland (1506-1552) Society of Antiquaries Matthias Flacius (1520-1575) Caesar Baronius (1538-1607) Jean Bodin (1530-1596) Francesco Petrarca (1304-1374) Christoph Cellarius (1634/1638-1707) Francesco Patrizi (1529-1597) Giovanni Antonio Viperano (1535-1610) Pierre Bayle (1647-1706) Francis Bacon (1561-1626) René Descartes (1596-1650) Heribert Rosweyde (1569-1629) Jean Bolland (1596-1665) Acta sanctorum Saint-Maur Jean Mabillon (1632-1707) De re diplomatica Inchofer Menyhért (1585-1648) Hevenesi Gábor (1656-1715) Kollonich Lipót (1631-1707) Timon Sámuel (1675-1736) Kaprinai István (1714-1786) Pray György (1723-1801) Katona István (1732-1811) Historia critica Kovachich Márton György (1744-1821) Giambattista Vico (1668-1744) Voltaire (1694-1778) Condorcet (1743-1794) Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) David Hume (1711-1776) Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) Johann Gottfried Herder (1744-1803) Justus Möser (1720-1794) Ludovico Antonio Muratori (1672-1750) Edward Gibbon (1737-1794) Immanuel Kant (1724-1804) Johann Ludwig von Schlözer (1735-1809) Bél Mátyás (1684-1749) August Hermann Francke (1663-1727) Notitia Hungariae Adparatus Johann Georg Schwandtner (1716-1791) Johann Christoph Gatterer (1727-1799) Johann David Köhler (1684-1755) Johann Jacob Maskov (1689-1761)

II. A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: A historizmus, a pozitivizmus és a romantikus történetírás 1. A historizmus létrejötte Barthold Georg Niebuhr (1776-1831) Benda Gyula (1943-2005) Henry Bolingbroke (1678-1751) Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) aufheben Weltgeist Karl Friedrich von Savigny (1814-1875) Leopold (von) Ranke (1795-1886) Karl Wilhelm von Humboldt (1767-1835) Georg Iggers Friedrich Meinecke (1862-1954) 2. A historizmus történetírása Geschichte der romanischen und germanischen Völker Zur Kritik neuerer Geschichtsschreiber ...wie es eigentlich gewesen (ist) Ahnen Heinrich Gothard von Treitschke (1834-1896) Theodor Mommsen (1817-1903) Heinrich von Sybel (1817-1895) Gustav Droysen (1808-1884) Monumenta Germaniae Historica Heinrich Friedrich Karl von Stein (1757-1831) Georg Heinrich Pertz (1795-1876) Georg Waitz (1813-1886) 3. A pozitivizmus positif August Comte (1798-1857) John Stuart Mill (1806-1873) Herbert Spencer (1820-1903) struggle for life Max Weber (1864-1920) Entzeuberung der Welt 4. A pozitivizmus történetírása Thienemann Tivadar (1890-1985) Bókay Antal Szalay László (1813-1864) Pauler Gyula (1841-1903) Hyppolite Taine (1828-1893) milieu Horváth Mihály (1809-1878) Rómer Flóris (1815-1889) Ipolyi Arnold (1823-1886) Salamon Ferenc (1825-1892) Szilágyi Sándor (1827-1899) Fraknói Vilmos (1843-1924) Thaly Kálmán (1839-1909) Henry Thomas Buckle (1821-1862) History of Civilisation in England Lambert Adolphe Jacques Quételet (1796-1874) Karl Lamprecht (1856-1915) Wilhelm Wundt (1832-1920) Methodenstreit Gustav Friedrich Schmoller (1838-1917) Werner Sombart (1863-1941) Kurt Breysig (1866-1940) Acsády Ignác (1845-1906) Tagányi Károly (1858-1924) 5. Romantikus történetírás Francois René de Chateaubriand (1768-1848) Augustin Thierry (1795-1856) Francois Guizot (1787-1874) Thomas Carlyle (1795-1881) Thomas Babington Macaulay (1800-1859) whig George Bancroft (1800-1891) Francis Parkman (1823-1893) Jules Michelet (1798-1874) James Macpherson (1736-1796) 6. Áttekintés Historische Zeitschrift Revue historique Rivista storica italiana English Historical Review American Historical Review

III. A tudományos történetírás egységesülése, a szellemtörténet és a társadalomtudományos történelem jelentkezése 1. A tudományos történetírás egységesülése Ernst Bernheim: Lehrbuch der Historischen Methode und der Geschichtsphilosophie (1889) Charles - Victor Langlois - Charles Seignobos: Introduction aux études historiques (1898) école méthodologique Dékány István Tóth Zoltán Marczali Henrik 2. A szellemtörténet Wilhelm Dilthey (1833-1911) Friedrich Schleiermacher (1768-1834) Baden Heinrich Rickert Wilhelm Windelband (1848-1915) nomotetikus ideografikus Naturwissenschaften Geisteswissenschaften Auslegung Verstehen Zeitgeist hineinversetzen, erleben Gustav Droysen (1808-1884) Jacob Burckhardt (1818-1897) Johann Huizinga (1872-1945) Erasmus Homo ludens Van Eyck Gera Judit Klaniczay Gábor Dercsényi Dezso Horváth Henrik Frank R. Ankersmit 3. A társadalomtudományos történetírás jelentkezése: az Annales születése Eric Hobsbawm (1917-) Jean Glénisson Henri Pirenne (1862-1935) Strasbourg Marc Bloch (1886-1944) Lucien Febvre (1878-1956) Paul Vidal de la Blache (1845-1918) Friedrich Ratzel (1844-1904) Mendöl Tibor (1905-1966) Émile Durkheim (1858-1917) Francois Simiand (1873-1935) Henri Berr (1863-1954) Revue de synthese historique Annales de l’histoire économique et sociale Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Années sociologiques Wellmann Imre Alfred Vierkand Bakács István Csapody Csaba Berlász Jeno Jármay Edit Mályusz Elemér Fügedi Erik Iczkovits Emma H. Balázs Éva Maksay Ferenc Jakó Zsigmond Szabó István Hajnal István

IV. Az Annales második nemzedéke. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet 1. Az Annales második nemzedéke École Pratique des Hautes Études École des Hautes Études en Sciences Sociales Maison des Sciences de l’Homme Fernand Braudel conjoncture longue durée Claude Lévi-Strauss Plus ca change, plus ca la meme chose. Gaston Roupnel Peter Burke Walter Christaller Georges Gourvitch Polányi Károly Immanuel Wallerstein Kitchin Juglar Ernst Labrousse Kuznets Kondratyev Francois Simiand Maurice Aymard Emmanuel Le Roy Ladurie Languedoc Adeline Daumard Francois Furet Pierre Chaunu Robert Mandrou Pierre Goubert Beauvais Georges Duby Macon Dányi Dezso - Zimányi Vera 2. A történet demográfia, család- és háztartástörténet Faragó Tamás Louis Henry - Michel Fleury, Crulai population studies Philippe Aries Alan Macfarlane Lawrence Stone Peter Laslett Linda Pollock Péter Katalin Livi-Bacci Jacques Dupaquier Wrigley-Schoefield John Hajnal Colyton Franklin Mendels Frédéric Le Play Ferdinand Tönnies Gemeinschaft - Gesellschaft Cambridge Group for the History of Population and Social Structure Household and Family in Past Time Family Forms in Historical Europe Lutz Berkner Abdul R. Omran Thomas McKeown Jean Meuvret Andorka Rudolf Kováts Zoltán

V. A marxista történetírás és a pszichotörténelem 1a A marxista elmélet Karl Marx (1818-83) dialektikus és tört.-i materializmus A toke; Feuerbach-tézisek Kommunista kiáltvány Friedrich Engels (1820-1895) Vlagyimir Iljics Lenin (1870-1924) Louis Althusser (1918-1990) Antonio Gramsci (1891-1937) Lukács György (1885-1971) 1b A marxista történetírás Magyarországon Benda Kálmán (1913-1994) Kosáry Domokos (1913-) Mályusz Elemér (1898-1989) Wellmann Imre (1909-1994) Mód Aladár (1908-1973) Révai József (1898-1959) Andics Erzsébet (1902-1986) Molnár Erik (1894-1966) Pach Zsigmond Pál (1919-2001) Ránki György (1930-1988) Berend T. Iván (1930-) Tóth Tibor Gyáni Gábor (1950-) 1c A brit marxista történetírói iskola Christopher Hill (1912-2003) Rodney Hilton (1916-2002) George Rudé (1910-1993) Past and Present Perry Anderson (1938-) William Sewell The making of the English working class agency lived experience moral economy Trobriand-szigetek Walt Whitman Rostow (1916-2003) take-off developing / underdeveloped countries Polányi Károly (1886-1964) Patrick Joyce Gareth Stedman-Jones 2a Pszichoanalízis Sigmund Freud (1856-1939) libidó Erósz Thanatosz Carl Gustav Jung (1875-1961) Jacques Lacan (1901-1981) 2b A pszichotörténelem általában Lloyd deMause (1931-) id - egó - szuperegó Ödipusz-komplexus Donald Davidson (1917-2003) 2c A pszichtörténelem fejlodése Woodrow Wilson (1856-1924) William C. Bullit Wilhelm Reich (1897-1957) Norman O. Brown (1913-2002) Anna Freud (1895-1982) Lányi Gusztáv Erik H. Erikson (1902-1994) Mahatma Gandhi (1869-1948) John Stuart Mill (1806-1873) Benjamin Franklin (1706-1790) Heinrich Himmler (1900-1945) Sir Lewis Namier (1888-1960) Journal of Psychohistory Jonathan Kantor, nogent-i Guibert (1976) Rudolph Bell: Szent Anorexia (1985) John Demos: Entertaining Satan (1982) 2d Pszichotörténelem Magyarországon Paneth Gábor Hankiss Ágnes Botond Ágnes Hunyady György Péter Katalin Elisabeth Badinter Lackó Mihály, Grünwald Béla, Richard von Krafft-Ebing (1840-1902): Psychopatia sexualis (1886) 2e Norbert Elias (1897-1990) civilité courtoisie civilisation A civilizáció folyamata (1939)

VI.Történetfilozófia a 20. században: Spengler, Toynbee, Collingwood. Tudományosság, empirizmus, relativizmus 1. Empirista történettudomány Francis Bacon (1561-1626) John B. Bury (1861-1927) Sir Geoffrey Elton (1921-1994) 2. Spengler Oswald Spengler (1880-1936) 3. Toynbee Arnold J. Toynbee (1889-1975) A Study of History; challenge-response 4. Relativizmus a történetelméletben Theodor Lessing (1872-1933) Karl Mannheim (1893-1947) Karl Heussi (1877-1861) Benedetto Croce (1866-1952) Carl L. Becker (1873-1945) Charles A. Beard (1874-1948) Theodore Clarke Smith (1870-1960) James Harvey Robinson (1863-1936); New History Frederick Jackson Turner (1861-1932); frontier Robin G. Collingwood (1889-1943): The Idea of History, The Principles of History Lord Acton (1834-1902) William H. Walsh Louis O. Mink P. Gardiner 5. Carr Edward Hallett Carr (1892-1982)

VII. Ismétlés a félév elso felének anyagáról. Történetfilozófia a 20. század derekán: neopozitivizmus, narrativizmus, Hayden White történetfilozófiája. 1. Szellemi háttér Edmund Husserl (1859-1938) Martin Heidegger (1889-1976) Bertrand Russel (1872-1970) Gottlob Frege (1848-1925) Ludwig Wittgenstein (1889-1951) Charles S. Peirce (1839-1914) Ferdinand de Saussure (1857-1913) Jean Piaget (1896-1980) Claude Lévi-Strauss (1908-) Roland Barthes (1915-1980) Michel Foucault (1926-1984) Jean-Francois Lyotard (1924-1998) Hans-Georg Gadamer (1900-2002) Hans-Robert Jauss (1921-1997) Paul Ricoeur (1913-2005) lived experience, expérince, gelebtes Leben 2. A neopozitivizmus és kritikusai Karl Popper (1902-1994) David Hume Lakatos Imre Paul Feyerabend Carl Gustav Hempel (1905-1997): covering law, hipotetikus-deduktív eljárás, deduktív-nomologikus magyarázat, induktív sztochasztikus magyarázat Thomas S. Kuhn 3. Narrativizmus a történetelméletben Gérard Genette Jerome Bruner David Carr Walter B. Gallie ?(1912-1998) William H. Dray Arthur C. Danto (1924-) Louis O. Mink (1921-83)

VIII. Mentalitástörténet és történeti antropológia 1. Az Annales harmadik nemzedéke: a mentalitástörténet Jean-Louis Flandrin Robert Mandrou Jean Delumeau Jean Meuvret Jacques Le Goff - Pierre Nora (szerk.): Faire de l’histoire I-III. Roland Chartier Aron J. Gurevics 2. A történeti antropológia 2a A kapcsolat létrejötte Bronislaw Malinowski (1884-1942) Alfred Reginald Radcliffe-Brown (1881-1955) Franz Boas (1858-1942) Ruth Benedict (1887-1948) Robert Redfield (1897-1958): peasant studies, community studies Claude Lévi-Strauss (1908) Edward E. Evans-Pritchard (1902-1973) 2b Antropológusok történeti témákról Andrejs Plakans Greg Dening, Bounty, William Gooch Marshall Sahlins (1930) James Cook (1728-1779), Hawaii, Makahihi, Lono, Ku, Resolution Alan Macfarlane (1941), Ralph Josselin 2c Történészek antropológiai módszerekkel Peter Burke (1937) 2c1 A közösség- tanulmányok mintájának követése Margaret Spufford Paul Boyer - Stephen Nissenbaum, Salem Arthur Miller Emmanuel Le Roy Ladurie (1929): Montaillou, Jacques Fournier (+1342), XII. Benedek, Pamiers, Bernard Guí Voigt Vilmos, Fél Edit, Hofer Tamás, Átány Bronislaw Malinowski, Trobriand - szigetek 2c2 A társadalmi dráma mintájának követése Manchester, Max Gluckman Victor Turner (1920-1983), liminalitás, communitas Arnold van Gennep (1873-1957) Robert Hertz Emmanuel Le Roy Ladurie (1929), romansi karnevál Bertram Wyatt-Brown, Natchez, Mississipi James Foster Emmanuel Le Roy Ladurie, Romans 2c3 A szimbolikus antropológia mintájának követése Clifford Geertz (1926-2006), Bali, szimbolikus/interpretatív antropológia, thick description David Warren Sabean: Power in the Blood Robert Darnton (1939), Nicolas Contat, Jérôme, Léveillé 2d Viták és vélemények Leonard Boyle Matthias Benad, Petrus Clerici, Pierre Clergue Gananath Obeyesekere, Lono Kaeho, Pailiki, Omiah, mani Rhys Isaac (1937), Virginia Inga Clendinnen (1934), Yucatan Greg Dening, Marquesas-szigetek James Clifford - George Marcus (szerk.): Writing Culture. The Politics and Poetics of Ethnography (1986), dialogikus/polifonikus antropológia Richard Price, Alabi, Suriname, saramaka Eric Hobsbawm (1917), New York Review of Books

IX. Kultúratudomány, új kultúrtörténet, a nők története, az emlékezet és az újhistorizmus N. Kovács Tímea Lynn Hunt Michel Foucault (1926-1984) 1. Cultural Studies Centre for Contemporary Cultural Studies (Birmingham, 1964) Richard Hoggart: The Uses of Literacy (1958) Raymond Williams: Culture and Society, 1780-1950 (1976) Edward Said: Orientalizmus (1978) Cultural Studies (1987-) John Fiske 2. Új kultúrtörténet (New Cultural History) linguistic turn Berkeley Beyond the Cultural Turn Roger Chartier: Le monde comme représentation Majthényi György James Goodman: Stories of Scottsboro 3. Feminizmus, notörténetírás, a társadalmi nemek (gender) története Peto Andrea Joan Kelly gender history Joan Wallach Scott Oakley Nancy Chodorowhistory, HIS-story, HER-story Natalie Zemon Davis: Martin Guerre visszatérése, Braided Histories Laura Lee Downs 4. Emlékezet Frederic C. Bartlett: Az emlékezés (1932) Pierre Nora Lieux de mémoire Enzo Traverso Deutsche Erinnerungsorte Jerome Bruner K. Horváth Zsolt 5. Az újhistorizmus ikonológia (?Aby Warburg, Erwin Panofsky, Ernst Gombrich) tudománytörténet (Thomas S. Kuhn, paradigmaváltás) politikai eszmetörténet (Peter Laslett, Quentin Skinner, Pocock, John Dunn - John Locke, HObbes, Filmer) Stephen Greenblatt Samuel Harsnett William Shakespeare: Lear király intertextualitás

X.A mikrotörténelem 1. Az olasz mikrotörténelem Charles Joyner microstoria George R. Steward, Gettysburg Luis Gonzales y Gonzales Raymond Queneau Primo Levi Einaudi, Microstorie Quaderni Storici Edoardo Grendi Carlo Ginzburg Carlo Poni Giovanni Levi Santena Giovan Battista Chiesa massaro, massari George M. Foster Perrone, Cavagliato, Domenino Tesio Giulio Cesare Chiesa podesta Chieri Cervo Osvaldo Raggio, Fontanabuona Angelo Torre Franco Ramella Carlo Ginzburg Domenico Scandella, Menocchio Montereale, Friuli Il fioretto della Bibbia Sir John Mandeville Savignano sul Panaro Pellegrino Baroni, Pighino Vincenzo Bolognetti, Vincezno Bononi Paolo Ricci Szekeres András Dominick LaCapra Roger Chartier 2. A mikrotörténelem egyes jellemzoi és újdonságai Frank Ankersmit Anton Blok Martin Guerre Paul Boyer - Stephen Nissenbaum, Salem Piero della Francesca Fredrik Barth eccezionalmente normale Hans Medick Edward Muir paradigma indiziario Giovanni Morelli Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes Galileo Galilei 3. A mikrotörténelem Magyarországon Klaniczay Gábor Endrei Walter Bácskai Vera Fügedi Erik Gyáni Gábor Szabó Péter Tímár Lajos Benda Gyula, Parraghy Tóth Zoltán, Schiszler Károly Szakály Ferenc Für Lajos L’Harmattan Sebok Marcell, Sebastian Ambrosius Erdélyi Gabriella Mátay Mónika 4. A mikrotörténelem hatása a francia történetírásra Charles Morazé Georges Friedman André Burguiere Marc Ferro Jacques Revel La nouvelle histoire (1978) Un tournant critique (1988) Tentons l’expérience (1989) Les formes de l’expérience (1995) Les jeux d’échelle (1996) Bernard Lepetit Paul-André Rosenthal 5. A német recepció Bielefeld, Jürgen Kocka, Hans-Ulrich Wehler, Historische Sozialwissenschaft Alf Lüdtke, Alltagsgeschichte Max Planck Történeti Intézet, Göttingen Hans Medick Jürgen Schlumbohm

XI. Hayden White történetfilozófiája. Posztmodern kihívás és pragmatista válasz a történetelméletben 1. Hayden White történetfilozófiája - 4 történész (Michelet, Tocqueville, Burckhardt, Ranke) - 4 történetfilozófus (Hegel, Marx, Nietzsche, Croce) - 4 cselekményesítési mód (Northrop Frye) - 4-féle magyarázat (Stephen C. Pepper) - 4 ideológiai implikáció (Mannheim Károly) - 4 trópus (Giambattista Vico) révén prefiguráció Cs: komédia románc tragédia szatíra M: formista organicista mechanisztikus kontextualista I: anarchikus konzervatív radikális liberális P: metafora metonímia szinekdoché irónia 2. A posztmodern történetelmélet The Poetics and Politics of Ethnography Frank Ankersmit Keith Jenkins George Orwell Nemeskürty István Dominick LaCapra 3. A posztmodern történelem gyakorlata Michel Foucault, Pierre Riviere Richard Price, Alabi Steven Ozment, Behaim John Demos, Eunice Williams Simon Schama, Francis Parkman, George Parkman, Quebec, Webster Robin Bisha, Darja Mihajlovna Menysikova 4. Pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására Chris Lorenz Joyce Appleby - Lynn Hunt - Margaret Jacob Hilary Putnam Reinhard Koselleck Willard Van Orman Quine Jerome Bruner David Carr Paul Ricoeur Charles S. Peirce Richard Rorty Gérard Noiriel Richard J. Evans