Kód: BBN-TÖR-101/1

1. 09.12. A kurzus rövid bemutatása

2. 09.19. Dékáni szünet

3. 09.26. Távoli elõzmények: történetírás a kezdetektõl a 18. századig

4. 10.03. Közvetlen elõzmények: A történettudomány létrejötte és intézményesülése a 19. században (a historizmus, a romantikus történetírás és a pozitivizmus)

5. 10.10. Szellemtörténet, a gazdaság- és társadalomtörténet létrejötte: az Annales elsõ nemzedéke

6. 10.17. Az Annales második nemzedéke, történeti demográfia, család- és háztartástörténet

7. 10.24. Marxista történetírás és pszichotörténelem. Az Annales harmadik generációja: a mentalitástörténet

8. 11.07. Szellemi hatások a történelemre a huszadik század második felében (strukturalizmus, hermeneutika, posztmodern, a modern szociológia)

9. 11.14. Történetfilozófia a 20. században: Spengler, Toynbee, Collingwood. Tudományosság, empirizmus, relativizmus, narrativizmus. Hayden White történetfilozófiája

10. 11.21. Az antropológia és a történeti antropológia

11. 11.28. Kultúratudomány, kultúrtörténet, a nõk története, az emlékezet és az újhistorizmus

12. 12.05. A mikrotörténelem

13. 12.12. Posztmodern kihívás és pragmatista válasz a történetelméletben

A kurzus rövid ismertetése

A kurzus célja az, hogy rendszerbe foglalva tárgyalja a történetírás, különösen a társadalomtörténet elméletét és történetét a professzionális történettudomány születésétõl a jelen vitákig. A Hérodotoszig visszavezethetõ távoli elõzmények vázlatos áttekintését követõen a hallgatók megismerkedhetnek a professzionális történettudomány 19. századi születésével és intézményesülésével, majd a 19. század végén - a 20. század elején jelentkezõ szellemtörténeti irányzattal, majd a társadalomtörténet létrejöttével, annak braudeli klasszikus formájával, a nagy kollektív válllalkozásokkal a kvantitatív és a szeriális történelem területén, mentalitástörténettel, a marxista történetírás kiemelkedõ eredményeivel, a történeti demográfia, a család- és háztartástörténeti iskola, az új gazdaságtörténet vagy a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival.

A kurzus ismerteti azon szellemi hatásokat, melyek a nyelvészet, az irodalomelmélet, bizonyos filozófiai irányzatok és egyes társadalomtudományok területérõl érték a történelmet, és létrehozták a modern társadalomtörténetet: tárgyalja a “nyelvi fordulat”, “narrativista fordulat”, “kulturális fordulat” témaköreit. A társadalomtörténet érdeklõdésének homlokterébe a kis közösségek és átlagemberek mindennapi élete, a mindennapi kultúra került, a társadalomtörténet diverzifikálódott, az addig egységesítõ paradigmákba vetett hit megrendült. Létrejött a mentalitástörténet, a társadalmi nemek, illetve a gyermekkor története, a történeti antropológia, a mikrotörténelem, az új kultúrtörténet és az újhistorizmus.

Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A kurzus a historiográfiai jelenségeit nemcsak a klasszikusokon keresztül ismereteti meg a hallgatókkal, hanem egészében mutatja be a történelem, mint diskurzus helyzetét: a történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva mutatja be, a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvözõdik. Kitér a legnagyobb történetelméleti rendszerek ismertetésére, a historizmusól és a pozitivizmustól Spengler, Toynbee, Collingwood, Bloch és Carr nézeteiig. Megismereti a hallgatókat az empiricista felfogásokat ért posztmodern episztemológia kritikájával a középutas álláspont létrehozására törekvõ praktikus realisták felfogásával, illetve a hagyományos “realista” nézeteket vallók gondolataival.

A tanegységet a félév végi kollokvium sikeres letételével lehet megszerezni. Ennek anyaga az elõadások anyagából és a megadott magyar nyelvû szakirodalomból tevõdik össze.

Kötelező irodalom:

Jules Michelet: A tenger. Café Bábel 33. szám, 1999. õsz. 115-120.

Az előadások hallgatását a következő irodalom áttekintésével lehet megkísérelni pótolni:

Alun Munslow: The Routledge Companion to Historical Studies. Routledge: Abingdon, 2000.

Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004.

Gérard Noiriel: A történetírás “válsága” Budapest, 2001.

Marnie Hughes-Warrington: Fifty Key Thinkers on History. London-New York, 2000.

The houses of history. A critical reader in twentieth-century history and theory. Selected and introduced by Anna Green and Kathleen Troup. Manchester, 1999.

Romsics Ignác: A történész mestersége = Rubicon 2003/6. szám

Georg G. Iggers: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Gondolat: Budapest, 1988.

Bódy Zsombor - Ö.Kovács József: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris: Budapest, 2003.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I-II. Akadémiai: Budapest, 1973.

Helikon 1998/1-2. szám, 2003/3. szám, 2005/1-2. szám

Peter Burke: The French Historical Revolution. The Annales School. Cambridge, 1990.

Peter Burke: New Perspectives in Historical Writing. University Park, PA, 1992.

Keith Jenkins: Re-thinking History. Routledge: London, 1991.

Alun Munslow: Deconstructing History. Routledge: London - New York, 1997.

Joyce Appleby - Lynn Hunt - Margaret Jacob: Telling the Truth About History. Norton: New York - London, 1994.

Keith Jenkins: On ‘What is History?’ From Carr and Elton to Rorty and White. Routledge: London - New York, 1995.

Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Budapest, 1997.

Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest, 2003.

Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest, 1995.

Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.

Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, é.n.

Eva Domanska: Encounters. Philosophy of history after postmodernism. Charlottesville - London, 1998.

Georg G. Iggers: Historiography in the Twentieth Century. From Scientific Objectivity to the Postmodern Challange. Hanover-London, 1997.

Az előadásokon kivetítőn mutatott nevek, idegen szavak:

I. Távoli elõzmények: A történetírás a kezdetektõl a 18. századig 1. Görög történetírás Homérosz Hésziodosz Hekataiosz Hellanikosz Hérodotosz Thuküdidész Kratipposz Theopomposz Xenophón Ephorosz Muszeion Arisztotelész 2. Római történetírás Polübiosz Marcus Portius Cato Marcus Terentius Varro Sallustius Cornelius Nepos Sulla Iulius Caesar Titus Livius Tacitus Iosephus Flavius Appianosz Plutarkhosz Suetonius Cassius Dio Ammianus Marcellinus 3. Kereszténység és középkor Irenaeus Sextus Iulius Africanus Eusebius Cassiodorus Origenész Szent Ágoston De civitate Dei Jordanes Sevillai Izidor Tours-i Gergely Fredegar Gildas Beda Einhard Asser Thegan Paulus Diaconus Nithard Widukind Liutprand Suger Joinville-i János Freisingi Ottó chanson de geste Hugo de Saint Victor Arnold Fritz-Thedmar Hartman Schedel Villani Jean Froissart 4. Az újkori változások Leonardo Bruni Calamita Flavio Biondo Machiavelli Giuccardini Lorenzo Valla Paolo Emilio Guillaume Budé Andrea Alciato Mathias Flacius Baronius Jean du Tillet Pierre Pithou Étienne Pasquier Leland, Society of Antiquaries Jean Bodin Petrarca Cellarius Francesco Patrizi Viperano Pierre Bayle Roger Bacon René Descartes Heribert Rosweyde Johann Bolland, Acta sanctorum Saint-Maur Mabillon, De re diplomatica Inchofer Menyhért Hevenesi Gábor Kollonich Lipót Timon Sámuel Kaprinai István Pray György Katona István, Historia critica Kovachich Márton György Gianbattista Vico Voltaire Condorcet Rousseau Hume Gottfried Wilhelm Leibniz Johann Gottfried Herder Justus Möser Ludovico Antonio Muratori Gibbon Immanuel Kant Johann Ludwig von Schlözer Bél Mátyás Francke Notitia Hungariae Adparatus Johann Georg Schwandtner Johann Christian Gatterer Johann David Köhler Johann Maskov

II. Közvetlen elozmények: A történetírás születése és intézményesülése a 19. században: historizmus, romantikus történetírás, pozitivizmus 1. Historizmus Barthold Georg Niebuhr Henry Bolingbroke Georg Wilhelm Friedrich Hegel Friedrich Karl von Savigny Leopold (von) Ranke Wilhelm von Humboldt Georg Iggers Friedrich Meinecke Geschichte der romanischen und germanischen Völker Zur Kritik neueren Geschichtsschreibung Wie es eigentlich gewesen (ist) Ahnen Heinrich von Treitschke Theodor Mommsen Heinrich von Sybel Gustav Droysen Grundriss der Historik Monumenta Germaniae Historica Karl von Stein 2. Romantikus történetírás Francois René de Chateaubriand Augustin Thierry Francois Guizot Thomas Carlyle Thomas Babington Macaulay George Bancroft Francis Parkman Jules Michelet Thaly Kálmán Macpherson 3. Pozitivizmus positif August Comte John Stuart Mill Herbert Spencer struggle for life Max Weber Entzeuberung der Welt Thienemann Tivadar Georg Heinrich Pertz Georg Waitz Horváth Mihály Szalay László Rómer Flóris Ipolyi Arnold Salamon Ferenc Szilágyi Sándor Pauler Gyula Fraknói Vilmos Marczali Henrik Hyppolite Taine milieu Fustel de Coulange École Pratique des Hautes Études Langlois Seignobos Henry Thomas Buckle History of Civilisation in England Lambert Adolphe Jacques Quételet Karl Lamprecht Wilhelm Wundt Methodenstreit Gustav Schmoller Werner Sombart Kurt Breysig Acsády Ignác Historische Zeitschrift Revue historique Rivista storica italiana English Historical Review American Historical Review

III. Szellemtörténet, a gazdaság- és társadalomtörténet létrejötte: az Annales első nemzedéke 1. A tudományos történelem létrejötte Ernst Bernheim: Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie Charles-Victor Langlois - Charles Seignobos: Introduction aux études historiques Dékány István Tóth Zoltán 2. Szellemtörténet Wilhelm Dilthey Friedrich Schleiermacher Baden Heinrich Rickert Wilhelm Windelband nomotetikus idiografikus Naturwissenschaften Geisteswissenschaften Zeitgeist hineinversetzen erleben Jacob Burckhardt Johann Huizinga Erasmus Homo ludens Van Eyck Gera Judit Klaniczay Gábor Dercsényi Dezső Horváth Henrik Frank R. Ankersmit Temesvári Pelbárt Domanovszky Sándor Szekfu Gyula Hóman Bálint Szabó Dezső Eric Hobsbawm 3. Az Annales első nemzedéke Jean Glénisson Henri Pirenne Strasbourg Paul Vidal de la Blache Friedrich Ratzel Émile Durkheim Francois Simiand Henri Berr Revue de synthese historique Annales de l’histoire économique et sociale Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Années sociologiques sciences de l’homme Marc Bloch Lucien Febvre Franche-Comté College de France Rabelais Abel Lefranc outillage mental Wiebe Bergsmaa Carlo Ginzburg Peter Burke Wellmann Imre Alfred Vierkand Bakács István Csapody Csaba Berlász Jeno Jármay Edit Mályusz Elemér Fügedi Erik Iczkovits Emma H. Balázs Éva Maksay Ferenc Jakó Zsigmond Szabó István Hajnal István

IV. Az Annales második nemzedéke. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet 1. Az Annales második nemzedéke École Pratique des Hautes Études École des Hautes Études en Sciences Sociales Maison des Sciences de l’Homme Fernand Braudel conjoncture longue durée Claude Lévi-Strauss Plus ca change, plus ca la meme chose. Gaston Roupnel Peter Burke Walter Christaller Georges Gourvitch Polányi Károly Immanuel Wallerstein Kitchin Juglar Ernst Labrousse Kuznets Kondratyev Francois Simiand Maurice Aymard Emmanuel Le Roy Ladurie Languedoc Adeline Daumard Francois Furet Pierre Chaunu Robert Mandrou Pierre Goubert Beauvais Georges Duby Macon Dányi Dezso - Zimányi Vera 2. A történet demográfia, család- és háztartástörténet Faragó Tamás Louis Henry - Michel Fleury, Crulai population studies Philippe Aries Alan Macfarlane Lawrence Stone Peter Laslett Linda Pollock Péter Katalin Livi-Bacci Jacques Dupaquier Wrigley-Schoefield John Hajnal Colyton Franklin Mendels (KIMARADT: Frédéric Le Play Ferdinand Tönnies Gemeinschaft - Gesellschaft IDÁIG KIMARADT) Cambridge Group for the History of Population and Social Structure (KIMARADT: Household and Family in Past Time Family Forms in Historical Europe IDÁIG KIMARADT) Lutz Berkner

V. Marxista történetírás. A pszichotörténelem. Az Annales harmadik nemzedéke: a mentalitástörténet 1. A marxista történetírás1. A marxista történetírás Eric Hobsbawm Karl Marx Friedrich Engels Vlagyimir Iljics Lenin Herbert Marcuse Louis Althusser Antonio Gramsci Lukács György Benda Kálmán Kosáry Domokos Mód Aladár Révai József Andics Erzsébet Molnár Erik-vita Pach Zsigmond Pál Berend T. Iván Ránki György Tóth Tibor Christopher Hill Rodney Hilton Georges Rudé Past and Present Perry Anderson Terence Ranger The Invention of Tradition Hugh Trevor-Roper Thomas Rowlinson Culloden The making of the English working class agency lived experience 2. A pszichotörténelem Sigmund Freud Lloyd de Mause Carl Gustav Jung Leonardo da Vinci William C. Bullit Woodrow Wilson Wilhelm Reich Erik H. Erikson Norman O. Brown Jacques Lacan Martin Luther Mahatma Gandhi Thomas Jefferson Adolf Hitler Heinrich Himmler Richard Nixon Lewis Namier Journal of Psychohistory Jonathan Kantor - Nogent-i Guibert Rudolph Bell - anorexia nervosa John Demos Lackó Miklós Grünwald Béla Kraft-Ebbing 3. Az Annales harmadik nemzedéke: a mentalitástörténet Jean-Louis Flandrin Robert Mandrou Jean Delumeau Jacques Le Goff - Pierre Nora (szerk.): Faire de l’histoire I-III. Roland Chartier Aron J. Gurevics

VI.Szellemi hatások a történelemre a huszadik század második felében: strukturalizmus, hermeneutika, posztmodern, szociológia 1. A modernitás szellemi körképe Georg G. Iggers Bókay Antal Vilcsek Béla Szabó Márton Némedi Dénes Edmund Husserl Bertrand Russel Gottlob Frege Ludwig Wittgenstein Charles Sanders Peirce Ferdinand de Saussure bricolage Jean Piaget Claude Lévi-Strauss Roland Barthes Tzvetan Todorov Julia Kristeva Jean Genette Jonathan Culler Umberto Eco Louis Althusser Jacques Lacan Michel Foucault Northrop Frye Roman Jakobson S/Z Martin Heidegger 2. A posztmodern Friedrich Nietzsche Jean-Francois Lyotard Jean Baudrillard Richard Rorty Jacques Derrida Jürgen Habermas Hans-Georg Gadamer Robin G. Collingwood Paul Ricoeur Hans Robert Jauss Wolfgang Iser Paul de Man Carver, Bleicher 3. A szociológia Ferdinand Tönnies Georg Simmel Werner Sombart Robert E Park Paul Lazarsfeld Talcott Parsons Robert K. Merton Niklas Luhmann Pierre Bourdieu Anthony Giddens Alfred Schütz, Lebenswelt Thomas Luckmann - Peter Berger

VII. Történetfilozófia a huszadik században 1. Empirista történettudomány Roger Bacon Peter Novick J. B. Bury Geoffrey Elton 2. Spengler és Toynbee Oswald Spengler Arnold J. Toynbee A Study of History challenge - response 3. Relativizmus a történetelméletben Theodor Lessing Karl Mannheim, Mannheim Károly Karl Heussi Benedetto Croce Carl L. Becker Charles A. Beard Robin G. Collingwood, re-enactment Lord Acton The Principles of History Karl Popper W. H. Walsh Louis O. Mink P. Gardiner Edward Hallett Carr 4. A neopozitivista történetfelfogás Karl Popper Carl Gustav Hempel covering law model Thomas S. Kuhn 5. Narrativizmus a történetelméletben Jean Genette Jerome Bruner David Carr Paul Ricoeur W. Dray W. B. Gallie Arthur C. Danto linguistic turn 6. Hayden White történetfilozófiája Metahistory Northrop Frye Stephen C. Pepper Vico The Content of the Form

VIII. A történeti antropológia 1. Antropológusok történeti témákról Andrejs Plakans Greg Dening, Bounty, William Gooch Marshall Sahlins, James Cook, Makahihi, Lono, Ku, Resolution Gananath Obeyesekere, Kamehameha, Lono Kaeho, Pailiki, Omiah Rhys Isaac Alan Macfarlane, Ralph Josselin Robert Redfield, community studies Victor Turner Clifford Geertz, Bali 2. A társadalmi dráma mintájának követése Bertram Wyatt-Brown Natchez, Mississipi James Foster Emmanuel Le Roy Ladurie, Romans 3. A közösség- tanulmányok mintájának követése Margaret Spufford Paul Boyer - Stephen Nissenbaum Salem Montaillou Jacques Fournier Pamiers Bernard Guí Voigt Vilmos, Fél Edit, Hofer Tamás, Átány Bronislaw Malinowski, Trobriand - szigetek 4. A szimbolikus antropológia mintájának követése Robert Darnton Nicolas Contat Jérome, Léveillé Roger Chartier

IX. Kultúratudomány -kultúrtörténet, a nők története, az emlékezet és az újhistorizmus Peter Burke new cultural history cultural turn 1. Az antropológia fordulata Ulf Hannerz N. Kovács Tímea James Clifford Georges Marcus Horace Miner, NACIREMA-paper 2. Cultural Studies (kritikai kultúrakutatás, muvelodéstudomány, kultúratudomány) és kultúrtörténet Centre for Contemporary Cultural Studies (Birmingham) Raymond Williams Edward Said John Fiske Cultural Studies Gareth Stedman Jones: Languages of Class 3. Feminizmus, notörténetírás, a társadalmi nemek (gender) története Peto Andrea Joan Kelly Jacques Revel gender history, a társadalmi nemek története Joan Wallach Scott history, HIS-story, HER-story Oakley Nancy Chodorow Natalie Zemon Davis 4. Emlékezet, az emlékezet helyei, oral history Pierre Nora Lieux de mémoire Enzo Traverso Deutsche Erinnerungsorte Hofer Tamás Jerome Bruner Gyáni Gábor Paul Thompson: The Edwardians Frederic C. Bartlett K. Horváth Zsolt Renaud Dulong Reinhard Koselleck 5. Az újhistorizmus Kiss Attila Atilla Stephen Greenblatt Samuel Harsnett Lear király

X. A mikrotörténelem 1. Az olasz mikrotörténelem Charles Joyner microstoria George R. Steward, Gettysburg Luis Gonzales y Gonzales Raymond Queneau Primo Levi Einaudi, Microstorie Quaderni Storici Edoardo Grendi Carlo Ginzburg Carlo Poni Giovanni Levi Santena Giovan Battista Chiesa massaro, massari George M. Foster Perrone, Cavagliato, Domenino Tesio Giulio Cesare Chiesa podesta Chieri Cervo Osvaldo Raggio, Fontanabuona Angelo Torre Franco Ramella Carlo Ginzburg Domenico Scandella, Menocchio Montereale, Friuli Il fioretto della Bibbia Sir John Mandeville Savignano sul Panaro Pellegrino Baroni, Pighino Vincenzo Bolognetti, Vincezno Bononi Paolo Ricci Szekeres András David Warren Sabaen Dominick La Capra 2. A mikrotörténelem egyes jellemzoi és újdonságai Frank Ankersmit Anton Blok Martin Guerre Paul Boyer - Stephen Nissenbaum, Salem Piero della Francesca Jürgen Schlumbohm Fredrik Barth eccezionalmente normale Hans Medick Edward Muir paradigma indiziario Giovanni Morelli, Sherlock Holmes, Arthur Conan Doyle Galileo Galilei Charles S. Peirce, abdukció 3. A mikrotörténelem Magyarországon Klaniczay Gábor Endrei Walter Bácskai Vera Fügedi Erik Gyáni Gábor Szabó Péter Tímár Lajos Benda Gyula, Parraghy Tóth Zoltán, Schiszler Károly Szakály Ferenc Für Lajos Erdélyi Gabriella 4. A mikrotörténelem hatása a francia történetírásra Jacques Revel Paul-André Rosenthal Bernard Lepetit Maurzio Gribaudi Sabina Loriga Simona Cerutti 5. A mikrotörténelem hatása a német történetírásra Historische Sozialwissenschaft Jürgen Kocka Hans-Ulrich Wehler Alltagsgeschichte Alf Lüdtke

XI. Posztmodern kihívás és pragmatista válasz a történetelméletben 1. A történelem posztmodern elmélete Frank R. Ankersmit Keith Jenkins George Orwell Arthur C. Danto Chris Lorenz Alex Callinicos Nemeskürty István lower case, alsóbb szint, kisbetus upper case, felsobb szint, nagybetus 2. A posztmodern történelem gyakorlata Pierre Riviere Richard Price, Alabi New York Review of Books Steven Ozment Behaim John Demos, Eunice Williams Simon Schama, Francis Parkman, George Parkman, Quebec, Webster Robin Bisha, Darja Mihajlovna Menysikova 3. Pragmatikus válasz a posztmodern történetelmélet kihívására Joyce Appleby Lynn Hunt Margaret Jacob Gérard Noiriel Reinhard Koselleck Willard Van Orman Quine David Carr Hilary Putnam Richard Rorty