A történelem elmélete és története a századfordulótól az 1970-es évekig

Kód: ZAN-TA04, ZA-A11.3 Idõpont: hétfõ 15.40-17.10 Helyszín: I épület 211.

Ez a történetírás ismeretelméleti hátterét, az egyes idõszakok meghatározó irányzatait, iskoláit, illetve a történelem diskurzusának évszázados változását bemutató kurzus “A történelem elmélete és története az 1970-es évektõl napjainkig” címû kurzus párja. Elvégezhetõ attól függetlenül is, de ebben az esetben a résztvevõknek arra kell felkészülniük, hogy az õszi félév elsõ felében hétfõn és szerdán is órák lesznek fél négytõl ötig, míg második felében egyáltalán nem lesz óra.

A szeminárium a távoli (a 19. századot megelõzõ) és közeli (19. századi) elõzmények áttekintése után a 19-20. század fordulójától tekinti át a történeti diskurzus fejlõdését az 1970-es évekig, amikor megszülettek az új társadalomtörténeti irányzatok s elméleti tekintetben is új korszak kezõdött. A szeminárium tehát a pozitivista és szellemtörténeti, az Annales iskolával megszületõ társadalomtörténeti iskolával, a történeti demográfiával, a család- és háztartástörténettel, a pszichotörténelemmel, a marxista történettudománnyal és a mentalitástörténettel foglalkozik, miközben mindvégig figyelemmel van a történelemre vonatkozó elméleti-filozófiai reflexióra is (Spengler, Toynbee, Collingwood, Carr, Popper, analitikus történetfilozófia, narratológia). A szemináriumon a megismert irányzatokra példaként szolgáló szövegek elemzésére fordítjuk a legtöbb figyelmet.

Minden órára el kell olvasni a feladott irodalmat. Aki a megelõzõ órán hiányzott, az megtalálja ezt a kurzus internetes honlapján. A legtöbb óra elején néhány kérdésre írásban kell pár percben válaszolni, mely kérdések a megelõzõ órán megismert dolgok közül a legfontosabbakra vonatkoznak. A félév során két alkalommal kell amolyan zárthelyi-jelleggel ezen összegzõ kérdések teljes sorát írásban megválaszolni. Maximum három hiányzás mellett teljesíthetõ a félév, de ennek végén az elmaradt irodalmi tételek és kérdések számonkérésére is sor kerül. Ezen túlmenõen nem lesz viszont szükség szemináriumi dolgozat vagy más írásmû elkészítésére. A kurzus három kreditet ér.

 

A történelem elmélete és története az 1970-es évektõl napjainkig

Kód: ZAN-TA05, ZA-A11.2 Idõpont: szerda 15.40-17.10 Helyszín: I épület 109.

Ez a kurzus a történetírás ismeretelméleti hátterét, az egyes idõszakok meghatározó irányzatait, iskoláit, illetve a történelem diskurzusának évszázados változását bemutató, “A történelem elmélete és története a századfordulótól az 1970-es évekig” címû kurzus párja. Elvégezhetõ attól függetlenül is, de akkor a résztvevõknek arra kell felkészülniük, hogy a félévkezdettõl eltekintve az õszi félév elsõ felében egyáltalán nem lesz óra, míg második felében hétfõn és szerdán is órák lesznek fél négytõl ötig. Ennek a kurzusnak a programja középpontjában fõként - a történeti antropológia és a mikrotörténelem fókuszba helyezésével - angolszász, francia, olasz, és kisebb mértékben német történészek és történetírói irányzatok elméleti háttere és gyakorlata áll, majd ezt a posztmodern ismeretelméleti kihívások és a lehetséges válaszok bemutatása követi. A francia Annales-iskola által dominánsá tett, braudeli - marxista, strukturalista hatás alatt álló, a humánytudományok egységét hirdetõ - paradigmára épített, fõként társadalom és -gazdaságtörténet, mely az 1950-es, 1960-as években uralkodó szerepet játszott, az 1970-es, 1980-as évekre ismeretelméletileg és tematikailag is tarthatatlanná vált. Ekkor következett be a totális történelem ideológiai vázának az irodalomelmélet és a nyelvészet irányából érkezõ kritikával összefüggõ összeomlása, míg a történeti érdeklõdést tekintve az Annales történészei körében is sokan a kultúra irányába, annak is antropológiai megközelítése felé mozdultak el.

A félév során a deskriptív és kvalitatív természetû, a kultúraelemzések tapasztalatait történeti anyagon hasznosító új diszciplína, a történeti antropológia elméleti (Geertz, Burke, Scribner) alapjait, és gyakorlati megvalósításait (Davis, Le Roy Ladurie, Darnton, Trexler, Medick, Sabean), illetve az olasz microstoria (Grendi, Poni, Ginzburg, Levi), és kisebb mértékben a német Alltagsgeschichte eredményeit próbáljuk bemutatni. Emellett helyet kapnak az angolszász és az olasz kihívásra született francia válaszok (Lepetit, Revel, Rosental), illetve az utóbbi harminc esztendõ új, jelentõsebb irányzatai (gender studies, oral history, új historicizmus) is. Ami pedig a történetírás episztemológiai alapjait illeti, a képet teljessé a nyelvi fordulat, illetve a posztmodern dekonstrukciós filozófiák (Foucault, Derrida) a hermeneutika (Gadamer, Ricoeur), és az irodalomkritika (Barthes) hatására létrejött, a “kétségek korát” alkotó elméleteknek (Frye, White, Lyotard, Veyne, Jenkins, Rorty, Ankersmit), és gyakorlati megvalósításaiknak (Schama, Price) a pragmatista válasszal (Noiriel, Appleby-Hunt-Jacob) együtt történõ ismertetése teszi.

Minden órára el kell olvasni a feladott irodalmat. Aki a megelõzõ órán hiányzott, az megtalálja ezt a kurzus internetes honlapján. A legtöbb óra elején néhány kérdésre írásban kell pár percben válaszolni, mely kérdések a megelõzõ órán megismert dolgok közül a legfontosabbakra vonatkoznak. A félév során két alkalommal kell amolyan zárthelyi-jelleggel ezen összegzõ kérdések teljes sorát írásban megválaszolni. Maximum három hiányzás mellett teljesíthetõ a félév, de ennek végén az elmaradt irodalmi tételek és kérdések számonkérésére is sor kerül. Ezen túlmenõen nem lesz viszont szükség szemináriumi dolgozat vagy más írásmû elkészítésére. A kurzus három kreditet ér.

Program:

0. szeptember 6. szerda: Óramegbeszélés

1. szeptember 11. hétfõ: Távoli elõzmények: történetírás a kezdetektõl a 18. századig Kötelezõ irodalom: Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004. 11-234.

2. szeptember 13. szerda: A történettudomány létrejötte a 19. században: a historizmus és a romantikus történetírás Kötelezõ irodalom: Jules Michelet: A tenger. Café Bábel 33. szám, 1999. õsz. 115-120. Molnár Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. Novissima Kiadó: Miskolc, 1999. 40-55. Marczali Henrik: Az 1790/1-diki országgyûlés. Budapest, 1907. Elõszó és 1-2. fejezet (kb. 100 oldal)

3. szeptember 18. hétfõ: A történettudomány intézményesülése a 19. század második felében: a pozitivizmus és a tudományos történetírás Kötelező irodalom: Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Második kiadás. Faust Imre: Budapest, 1944. 345-430.(Negyedik könyv 1-5. fejezet.)

4. szeptember 25. hétfõ: Szellemtörténet Kötelezõ irodalom: Jacob Burckhardt: Világtörténelmi elmélkedések. Atlantisz: Budapest, 2001. 209-244. Johann Huizinga: A középkor alkonya. Európa: Budapest, 1979. 7-28. (=1. fejezet) Domanovszky Sándor elõszava, in uõ (szerk): Magyar mûvelõdéstörténet I. 7-18. Szekfû Gyula: A magyar bortermelõ lelki alkata, in uõ: Nép, nemzet, állam. Osiris: Budapest, 2002. 231-292. (Eredetileg: Pécs, 1922.)

5. szeptember 27. szerda: Spengler, Toynbee, Collingwood Kötelező irodalom: Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. Gondolat: Budapest, 1987. 49-62., 278-289., 312-346.

6. október 2. hétfõ: A gazdaság- és társadalomtörténet létrejötte: az Annales elsõ nemzedéke Kötelező irodalom: Marc Bloch: A történész mestersége. Osiris: Budapest, 1996. 11-136. 201-215. Marc Bloch: A feudális társadalom. Osiris: Budapest, 2002. 277-297.

7. október 4. szerda: Az Annales második nemzedéke: Braudel Kötelezõ irodalom: Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai - Osiris: Budapest, 1996. I. kötet 1-7., 17-45. Fernand Braudel: A tér és az idõ felosztása Európában. Világtörténet 1980: 4. szám. Fernand Braudel: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú idõtartam Századok 1972. Fernand Braudel: Franciaország identitása. Helikon: Budapest, 2003. I. kötet 24-77. A 4 tételbõl bármelyik 3 olvasandó el.

8. október 9. hétfõ: Történeti demográfia, család- és háztartástörténet Kötelezõ irodalom: Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Gondolat: Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317. Peter Laslett: A nyugalomba vonulás társadalomtörténete: a rokonság és a közösség szerepe az öregek támogatásában. Aetas 2001. 3-4. szám 290-307. Hermann Diederiks (szerk.): Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris: Budapest, 1995. 33-59.

9. október 11. szerda: Pszichotörténelem Kötelező irodalom: Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Gondolat: Budapest, 1991. 1-138. Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat: Budapest, 1987. 227-265., 675-699. Lackó Mihály: Halál Párizsban. Grünwald Béla történész mûvei és betegségei. Magvetõ: Budapest, 1986. vagy uõ: in: Széchényi elájul. Pszichotörténeti tanulmányok. L'Harmattan: Budapest, 2001. 93-191.

10. október 16. hétfõ: A marxista történetírás Kötelező irodalom: E. P. Thompson: Az idõ, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (válogatta): Idõben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai: Budapest, 1990. 60-116. Glatz Ferenc: Történetírás korszakváltásban. Gondolat: Budapest, 1990. 52-60. Perry Anderson: Az abszolutista állam. Gondolat: Budapest, 1989. 7-13., 389-425. Pach Zsigmond Pál: A kelet-európai fejlõdés. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyarország története (III. kötet) 1526-1686. Budapest, 1987. 74-100.

11. október 18. szerda: Az Annales harmadik generációja: a mentalitástörténet (a ZAN-TA04 kurzus utolsó órája) Kötelezõ irodalom: Georges Duby - Robert Mandrou: A francia civilizáció ezer éve. Gondolat: Budapest, 1975. 6. fejezet (kb. 211-230. oldal) Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5-133.

12. október 25. szerda: Szellemi hatások a történelemre a huszadik század második felében 1: strukturalizmus, hermeneutika (a ZAN-TA05 kurzus elsõ órája) Kötelezõ irodalom: Vilcsek Béla: Az irodalomtudomány "provokációja". Az irodalmi folyamat. Budapest, 1995. 120-125., 199-204., 209-232. 274-287.

13. november 6. hétfõ: Szellemi hatások a történelemre a huszadik század második felében 2: a posztmodern és a modern szociológia Kötelező irodalom: Richard Rorty: Posztmodern burzsoá liberalizmus + Habermas és Lyotard a posztmodernitásról, in: Jürgen Habermas - Jean-Francois Lyotard - Richard Rorty: A posztmodern állapot. Budapest, 1993. 213-250.

14. november 9. szerda: Történetfilozófia 1: tudományosság, empirizmus, relativizmus, narrativizmus Kötelező irodalom: Kisantal Tamás - Szeberényi Gábor: A történetírás "nyelvi fordulata" In: Bódy Zsombor - Ö.Kovács József: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris: Budapest, 2003. 413-442. E. H. Carr: Mi a történelem? Századvég: Budapest, 1993.

15. november 13. hétfõ: Történetfilozófia 2: Hayden White Kötelező irodalom: Hayden White: A történelem terhe. Budapest, 1997. 7-102., 251-278. Hayden White: A történelem poétikája. Aetas 2001:1. szám 134-164.

16. november 15. szerda: Szellemi hatások a történelemre a huszadik század második felében 3: az antropológia Kötelező irodalom:Bronislaw Malinowski: A nyugat-csendes-óceáni térség argonautái. Café Bábel 2000/2. szám (Nyár, "Sziget") 43-57. Marcel Mauss: Tanulmány az ajándékról. In: uo:Szociológia és antropológia. Budapest, 2000. (Második rész, kb. 197-335.) Clifford Geertz: Mély játék. In: uo: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, 2001. 126-169. Victor Turner: A rituális folyamat. Budapest, 2002. 107-144.

17. november 20. hétfõ: Történeti antropológia Kötelező irodalom:Robert W. Scriber: A kora újkori európa történeti antropológiája. BUKSZ 1995 (Tél) 468-478. vagy uez: Sebõk Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 157-179. Robert Darnton: Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Budapest, 1984. Roger Chartier: Szöveg, szimbólumok és franciaság. A szimbolikus antropológia használata a történetírásban Robert Darnton: Történelem és antropológia - in: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia.

18. november 22. szerda: Kultúratudomány, kultúratörténet, a nõk története Kötelező irodalom: Peter Burke: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia határmezsgyéjén. Etnographia 1984 362-371. George E. Marcus - Michael M. J. Fisher: Két mai módszer az antropológiai kulturális kritikában in: Helikon 2005/1-2. szám. Joan Kelly-Gadol: A nemek társadalmi viszonyai. Aetas 1993:4. szám 139-153. Joan Wallach Scott: Bevezetés és A társadalmi nem (gender): a történelmi elemzés hasznos kategóriája, in uõ (szerk.): Van-e a nõknek történelmük? Balassi: Budapest, 2001. 11-26., 126-160.

19. november 27. hétfõ: Az emlékezet és az újhistorizmus Kötelező irodalom:Jacques Le Goff: Franciaország emlékezete. BUKSZ 1994 (tél) 456-459. Anthony Krause: Az Annales befejezetlen kalandja. BUKSZ 1994 (tél) 460-464. Hofer Tamás: Kiállíthatók-e a magyar "emlékezet helyei"? BUKSZ 1994 (tél) 465-470. K. Horváth Zsolt: Az eltûnt emlékezet nyomában. Aetas 1999:3. szám 132-141. Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999:3. szám 142-157. Gyáni Gábor: Emlékezés és oral history. BUKSZ 1998 (õsz) 297-302. vagy ugyanez a szöveg: uõ: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág: Budapest, 2000. 128-144. K. Horváth Zsolt: A történeti tanúságtételrõl. BUKSZ 1998 (tél) 379-381. Stephen Greenblatt: Shakespeare és az ördögűzők. Helikon, 1998/1-2. szám 85-109.

20. november 29. szerda: Az olasz mikrotörténelem Kötelező irodalom: Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Európa: Budapest, 1991. Giovanni Levi: Egy falusi ördögûzõ és a hatalom. Osiris: Budapest, 2001. A két könyvből az egyiket kell elolvasni.

21. december 4. hétfõ: A mikrotörténelem francia és a német recepciója Kötelező irodalom: Hans Medick: Mikrotörténelem, in: Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000. Lepetit, Bernard: Építészet, földrajz, történelem. A lépték használatai. AETAS 1995 4. szám Paul-André Rosental: A ‘makro’ felépítése a ‘mikroszinten’ keresztül: Fredrik Barth és a microstoria, in: Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debecen, 2000.

22. december 6. szerda: Posztmodern kihívás a történetelméletben; narrativitás Kötelező irodalom: Keith Jenkins: Ne zárkózzunk be teljesen! Posztmodernitásról, posztmodernizmusról és történelemről. Korall 1 (2000) 155-169. Jerome Bruner: A gondolkodás két formája, in: Narratívák 5. Narratív pszichológia. Szerkesztette László János és Thomka Beáta. Budapest, 2001.

23. december 11. hétfő: A posztmodern történelem gyakorlata és a kihívásra adott pragmatista válasz Kötelező irodalom: Gérard Noiriel: A történetírás “válsága” Bp. 2001., 9-196. Chris Lorenz: Lehetnek-e igazak a történetek? Narrativizmus, pozitivizmus és a “metaforikus fordulat” in: Narratívák 4. A történelem poétikája. Szerkesztette és válogatta Thomka Beáta. Budapest, 2000.

24. december 13. szerda: Összegzés, ellenõrzés, értékelés