A kreditrendszerű képzésben részt vevő hallgatók részére:

kód, cím, típus és kreditérték

ZAN-TA01 Bevezetés a társadalomtörténet historiográfiájába G 2

ZAN-TA02 Bevezetés a történeti antropológiába G 3

ZAN-TA03 Bevezetés az új kultúrtörténetbe G 2

ZAN-TA04 A társadalomtörténet elmélete és története I. G 3

ZAN-TA05 A társadalomtörténet elmélete és története II. G 3

ZAN-TA06 A társadalomtudományok és a társadalomtörténet K 2

ZAN-TA07 Európa gazdaság- és társadalomtörténete, 16-19. század K 2

ZAN-TA08 Középkori szeminárium G 2

ZAN-TA09 Kora újkori szeminárium G 2

ZAN-TA10 Modern kori szeminárium G 2

ZAN-TA11 Társadalomtudományos módszerek a történetírásban G 3

ZAN-TA12 Az irodalom társadalomtörténete G 3

ZAN-TA13 Eszmetörténet G 3

A nem kreditrendszerben tanuló hallgatók részére:

kód, cím, típus és heti óraszám

ZA-A11 A történeti antropológia a kortárs történetírásban G 2

ZA-A21 Társadalomantropológia K 2

ZA-A22 Kulturális antropológia K 2

ZA-A23 Politikai antropológia K 2

ZA-A31 Szeminárium 1. G 2

ZA-A32 Szeminárium 2. G 2

ZA-A33 Szeminárium 3. G 2

ZA-A34 Vendégkurzus K 2

Noha a nem kreditrendszerben tanuló hallgatóknak természetesen a meghirdetett órákat az utóbbi kódszámokon kell felvenniük, ajánljuk, hogy tekintsék irányadónak óráik összeállításánál a kredites kurzuslistát, hogy a Történeti Antropológia Program keretében folytatott tanulmányaik átfogóbbak és strukturáltak legyenek.

ZAN-TA01 Bevezetés a társadalomtörténet historiográfiájába

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó szakaszának képezi részét. Célja alapvető historiográfiai ismeretek nyújtása a hallgatóknak a társadalomtörténet klasszikusainak megismertetése révén.

A tanegységben kínált kurzusok bemutatják a társadalomtörténetet, mint a hagyományos szemléletű történetírással szemben (fontos tizenkilencedik századi előzmények után) a huszadik század elején létrejött és a második világháborút követő évtizedekben vezető szerepre szert tett történeti megközelítést, mely a hagyományos megközelítésekkel szemben a politika primátusát felszámolva, az elitek helyett a tömegekre összpontosítva, elsősorban gazdasági és társadalmi jelenségeket vizsgálva láttatja a történelmet.

A társadalomtörténet egy adott népesség együttélésének változásait, módosulásait vizsgálja, ennek ellenére a társadalomtörténet nem a társadalom mint vizsgálati tárgy története, hanem a társiasság, a szociabilitás szempontjainak hangsúlyozása és érvényesítése a történelem tanulmányozása során. E szemléletváltás a módszertani értelemben tudományossá vált, forrásait szakmai standardok szerint feldolgozó, de a módszertani és előadásbeli kifinomultság érdekében a lehetséges források változatosságát illetve a megírandó történetek tárgyát és céljait korlátozni kénytelen historizmus ellenében jött létre, gyakran a historizmus által háttérbe szorított irányzatok szellemi örökségét is magára véve. A historizmus akadémiai programjával szemben létrejött rivális történeti irányzatok közös nevezőjeként még ma is a társadalomtörténet kínálkozik.

A tanegységben kínált kurzusok célja a klasszikusnak tekinthető társadalomtörténeti munkák és egyes társadalomtörténészek munkásságának megismerésén keresztül bevezetni a hallgatókat a társadalomtörténet szemléletébe, megközelítési módjába. Az egyes proszeminárium jellegű kurzusok a szövegolvasás, -megértés és -összefoglalás készségét fejlesztik, miközben a hallgatók történelmi műveltségét gyarapítják, látókörüket bővítik. A bevezető jelleg miatt a kötelezően kijelölt irodalom magyar fordításban rendelkezésre áll, ha eredetileg idegen nyelvű művekről van is szó.

ZAN-TA02 Bevezetés a történeti antropológiába

A tanegység a Történeti Antropológia Program bevezető szakaszának képezi részét. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat a történeti antropológia legfontosabb munkáival. A tanegységben kínált kurzusok bemutatják a történeti antropológiát, mely a hetvenes években jött létre azon hatások eredőjeképpen, mely az antropológia oldaláról érték a történelmet, különösen a társadalomtörténetet. A történeti antropológia a struktúrákra összpontosító makroszemléletű társadalomtudományos történelemmel szembefordulva a kultúrát, a kisemberek tapasztalatait, megélt életét helyezte vizsgálódásai középpontjába. A kulturális antropológia hatása három minta követésében volt a legnyilvánvalóbb: ezek a közösség-tanulmányok, a társadalmi dráma koncepciója és a Clifford Geertz-féle szimbolikus antropológia. A kurzusok kitérnek továbbá az olasz mikrotörténelemre és a nyolcvanas évektől egyre fontosabb recepciójára, különösen a francia és a német társadalomtörténetre gyakorolt meghatározó befolyására, s külön foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen választ adott a magyar történetírás ezen modern társadalomtörténeti megközelítések kihívására.

A tanegységben kínált kurzusok célja ezen történeti antropológiai megközelítés bemutatása klasszikusain keresztül Emmanuel Le Roy Ladurie-től Nathalie Zemon Davisen keresztül Carlo Ginzburgig és Giovanni Leviig. A megismert munkák elsősorban egy új megközelítésmódot, szemléletet kínálnak a hallgatóknak, mely a huszadik század utolsó évtizedeiben jellemezte a társadalomtörténetet, emellett azonban természetesen hordozzák ezen időszak historiográfiájának néhány legkiemelkedőbb eredményét, legismertebb interpretációját is, elmélyítve a hallgatók ismereteit a középkor, modernitás és különösen a kora újkor története tekintetében. A bevezető jelleg miatt a kötelezően kijelölt irodalom kizárólag magyar fordításban hozzáférhető munkákból áll.

A tanegység nagyobb részt sztenderdizált, azaz az itt meghirdetésre kerülő egyes kurzusok magja megegyezik: a történeti antropológia magyar fordításban elérhető klasszikusai mindegyik programjában szerepelnek. Törekszünk arra, hogy ez a tanegység mindegyik félévben meghirdetésre kerüljön.

ZAN-TA03 Bevezetés az új kultúrtörténetbe

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó szakaszának képezi részét. Célja, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal az új történetírói megközelítésekkel, melyek a hetvenes évektől terjedtek el a történetírás "kulturális fordulatának" (cultural turn) eredményeképpen, s melyeket különösen az amerikai történetírás emleget "új kultúrtörténet" (new cultural history) néven.

A tanegységben kínált kurzusok tanítása során az oktatók kétféle eljárást követhetnek. Az egyik lehetőség az, hogy ismeretik az irányzat legfontosabb célkitűzéseit és módszereit, illetve az új kultúrtörténeti iskola legjelesebb képviselőinek a munkáit. A másik lehetőség az, hogy kiválasztanak egy vagy több részterületet (például a test történetét vagy az olvasástörténetet), és egy általános bevezető után ennek szentelik a félévet. A tanítás mindkét esetben olyan bevezető órákkal és az ezeket kiegészítő olvasmányok feldolgozásával kezdődik, melyek segítségével a hallgatók megismerhetik az irányzat jelentkezésének ismeretelméleti illetve kulturális hátterét. Miért került sor a nagy paradigmáknak mint magyarázó modelleknek a megkérdőjelezésére, mivel magyarázható a történetírás fragmentációja, részdiszciplínákra hullása? Milyen hatással voltak a rokon tudományok, az antropológia, a szociológia és az irodalomelmélet az új kultúrtörténeti irányzatra? Mennyiben különbözik az új kultúrtörténet a hagyományos kultúrtörténeti felfogástól, megközelítéstől?

A tárgy oktatásához magyar és a magyarországi könyvtárakban rendelkezésre álló idegen nyelvű szakirodalom elegendő. A Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék folyamatosan bővülő könyvtári állományában legalábbis a legfontosabb külföldön megjelent munkák a hallgatók rendelkezésére állnak.

ZAN-TA04 A társadalomtörténet elmélete és története I.

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó jellegű blokkjának képezi részét. Célja, hogy rendszeresen tárgyalja a történetírás, különösen a társadalomtörténet elméletét és történetét a huszadik században, egészen a hetvenes évekbeli átalakulásáig.

A tanegységben kínált kurzusok bemutatják a professzionális történettudomány születésétől Marx és Weber gondolatain át a századforduló történetírásáig ívelő fejlődést, különös tekintettel a pozitivista és a szellemtörténeti megközelítésre, majd azt, hogy miként és milyen szellemi hatások eredőjeként, illetve hogy milyen 19. századbeli előzményeket követően jött létre a társadalomtörténet, s ez milyen formákat öltött utóbb. A hallgatókat megismertetik az Annales történetírásával, annak braudeli klasszikus formájával és a harmadik generáció nagy kollektív válllalkozásaival a kvantitatív és a szeriális történelem területén, mentalitástörténettel, a marxista történetírás kiemelkedő eredményeivel, a család- és háztartástörténeti iskola, az új gazdaságtörténet vagy a pszichotörténeti megközelítés klasszikusaival. Az egyes irányzatok bemutatásánál mindig külön figyelmet fordítunk a magyarországi recepcióra, az áramlatok neves magyar reprezentánsainak bemutatására.

A tanegységben kínált kurzusok célja a historiográfián túl a mindenkori történetfilozófiai nézetek megismertetése a hallgatókkal. A történelmet a kor gondolkodásába, szellemi áramlataiba beágyazva mutatja be, s vázolja, hogyan alakult a múltról való gondolkodás, azaz a történelem, mint diskurzus. Kitér a legnagyobb történetelméleti rendszerek ismertetésére, Spengler, Toynbee, Collingwood, Bloch és Carr nézeteire. A tanegység kurzusaiban a történetfilozófiai és historiográfiai megközelítés egységbe ötvöződik. A tanegység elvégzése céljából a hallgatóknak a kijelölt történeti és történetfilozófiai munkákkal kell megismerkedniük, ami szinte teljes egészében magyar nyelvű szakirodalom feldolgozását jelenti.

ZAN-TA05 A társadalomtörténet elmélete és története II.

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó szakaszához tartozik. Célja, hogy rendszeresen tárgyalja a történetírás, különösen a társadalomtörténet elméletét és történetét a huszadik század hetvenes éveitől napjainkig.

A tanegységben kínált kurzusok bemutatják a társadalomtörténet helyzetét a hetvenes évek elején, mikor a kvantitatív megközelítések domináltak, majd sorra veszi mindazon szellemi hatásokat, melyek a nyelvészet, az irodalomelmélet, egyes filozófiai irányzatok (Foucault, Derrida) és egyes társadalomtudományok (különösen az antropológia) területéről érték a történelmet, és létrehozták a modern társadalomtörténetet: tárgyalja a "nyelvi fordulat", "narrativista fordulat", "kulturális fordulat", dekonstrukcinalista történetírás, posztmodern ismeretelmélet, feminista történetírás témaköreit. A társadalomtörténet érdeklődésének homlokterébe a kis közösségek és átlagemberek mindennapi élete, a mindennapi kultúra került, a társadalomtörténet diverzifikálódott, az addig egységesítő paradigmákba vetett hit megrendült. Létrejött a mentalitástörténet, a társadalmi nemek, illetve a gyermekkor története, a történeti antropológia, a mikrotörténelem, az új kultúrtörténet és az új historicizmus.

A tanegység ezeket a historiográfiai jelenségeket nemcsak klasszikusaik olvastatásán keresztül ismereteti meg a hallgatókkal, hanem egészében mutatja be a történelem, mint diskurzus helyzetét a múlt század hetvenes éveitől fogva. Párhuzamosan tárgyalja a modern társadalomtörténet történetét a kor történetfilozófiájával, az empiricista felfogásokat ért posztmodern kritikával (Hayden White, Ankersmit, Jenkins, Munslow nézeteivel), a középutas álláspont létrehozására törekvő praktikus realisták (Joyce, Appleby, Hunt) felfogásával, illetve a hagyományos realista nézeteket vallók (Elton, Noiriel) gondolataival. A tanegység elvégzése céljából a hallgatóknak a kijelölt történeti és történetfilozófiai munkákkal meg kell ismerkednie, és ez részben idegen nyelvű szakirodalom feldolgozását jelenthet.

ZAN-TA06 A társadalomtudományok és a társadalomtörténet

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó szakaszának képezi részét. Célja, hogy bemutassa azokat a meghatározó jelentőségű hatásokat, melyek a huszadik században a társadalomtörténetet a társadalomtudományok oldaláról érték.

A tanegységben kínált kurzusok eltérő hangsúlyokkal mutatják be ezen szellemi hatásokat és az általuk a társadalomtörténetben kiváltott módosulásokat. A klasszikus társadalomtörténetnek már létrejötténél a durkheimi szociológia jelentette a legfontosabb hatást, ugyanakkor érezhető volt az emberföldrajz befolyása is. Később a demográfia és a közgazdaságtan jelentették a legfontosabb ihletőket, és létrehozták a történeti demográfia diszciplínáját és a kvantitatív új gazdaságtörténetet. A pszichoanalízás bábáskodott a pszichotörténelem megszületésénél. Elengedhetetlen, hogy a Történeti Antropológia Program hallgatói megismerkedjenek az angolszász kulturális és szociálantropológia klasszikusaival, Clifford Geertz szimbolikus antropológiájával, a manchesteri iskola vagy a Writing Culture című kötet által fémjelzett kritikai antropológiai fordulat legfontosabb eredményeivel. Az új instutucionalista vagy neoklasszikus közgazdaságtan, Foucault hatalomfelfogása, a bourdieu-i szociológia, a narratív pszichológia, az ökológia vagy a narratológia szintén igen fontosak a társadalomtörténet számára egyes részerületei kutatási problémáinak, módszertanának és szemléletmódjának kialakításában.

Az egyes előadássorozatok ebből a kínálatból merítenek, s míg egyik sem törekedhet még az itt vázlatszerűen jelzett társadalomtudományi irányzatok mindegyikének teljes bemutatására, mindegyik célja ennek a sokszínű palettának minél sokrétűbb megjelenítése. Az egyes előadássorozatokba az adott témák szakértői közül mind többet célszerű vendégelőadóként meghívni, hogy a szóban forgó irányzatot a hallgatók minél magasabb szakmai színvonalon ismerhessék meg.

Ennek az előadássorozatnak a meghirdetésére (mindig változó konkrét tartalommal) várhatóan mindig a tavaszi félévekben kerül sor.

ZAN-TA07 Európa gazdaság- és társadalomtörténete, 16-19. század

A tanegység a Történeti Antropológia Program alapozó blokkjának része. Célja, hogy áttekintő ismertetést adjon Európa és benne Magyarország 16-19. századi gazdaság- és társadalomtörténetének meghatározó folyamatairól: a demográfia, a gazdaság ciklikussága, a világgazdaság munkamegosztása, az agrárgazdaság és a kapitalizmus születése, új mezőgazdaság, protoindusztrializáció, ipari forradalom, társadalmi tagoltság: rendek és osztályok, mobilitás

urbanizáció, művelődés és életmód áll az előadássorozat középpontjában. Ugyanakkor érvényesül a problematika historiográfián keresztül való bemutatása is.

Az előadássorozatra várhatóan az őszi félévekben kerül sor. Az előadó személye tanévenként változik.

ZAN-TA08 Középkori szeminárium

A tanegység a Történeti Antropológia Program kronologikus blokkjához tartozik. Célja, hogy a középkor történelmével a klasszikus és főleg a modern társadalomtörténet megközelítésmódjával és módszereivel foglalkozzon.

Az 1970-es évektől nagy átalakuláson átment és diverzifikálódott társadalomtörténet sok műve foglalkozik az európai középkor történetével. Ezen kronologikus alapon szerveződő tanegységnek a kurzusai ezeket a munkákat veszik alapul, illetve mintegy kontrollcsoportként ezek mellé helyezve egyes hagyományos társadalomtörténeti munkákat tárgyalnak. A mentalitástörténeti, történeti antropológiai vagy mikrotörténelmi, esetleg a nők vagy gyermekkor középkori történetével foglalkozó munkák megismerésével tehát a hallgatóknak egyszerre bővülnek a középkorra vonatkozó tárgyi ismeretei, ismerkednek meg egyes középkori történeti problémákra vonatkozó legújabb elméletekkel és értelmezésekkel, s ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy egy adott problematika kapcsán maguk ítéljék meg, milyen interpretációs lehetőségei vannak a társadalomtörténet többféle megközelítésmódjának.

A tanegységben kínált kurzusok részben bizonyos országok vagy földrajzi egységek középkori társadalomtörténetére összpontosítanak, részben pedig bizonyos problematika körül szerveződnek. A modern társadalomtörténet érdeklődésének homlokterébe olyan középkori problémák kerültek az elmúlt évtizedekben, mint a test története és a szexualitás, a szentkultusz vagy a boszorkányság, a rítusok, az idő- és a térfogalom. A közösségtanulmányok megközelítésmódját, a társadalmi dráma koncepcióját vagy más antropológiai elméletet alkalmaztak többen nagy sikerrel Emmanuel Le Roy Ladurie-től Richard Trexleren át Carlo Ginzburgig. Az egyik legelső mikrotörténeti munkát is középkori témáról írta Georges Duby. A kurzusok elsősorban szakirodalom feldolgozásra épülnek, és ennek egy része szükségszerűen idegen nyelvű.

ZAN-TA09 Kora újkori szeminárium

A tanegység a Történeti Antropológia Program kronologikus kurzusai közé tartozik. Célja, hogy a klasszikus és főleg a modern társadalomtörténet megközelítésmódjával és módszereivel mutassa be a a 16-18. század történelmét.

Az 1970-es években megszületett modern társadalomtörténet legtöbb irányzatáról elmondható, hogy a legtermékenyebbnek a kora újkori problematika vizsgálatakor bizonyult. Jelen tanegység kurzusai azokat a munkákat veszik alapul, melyek a struktúrákra összpontosító makroszemléletű társadalomtudományos történelemmel szembefordulva a kultúrát, a kisemberek tapasztalatait, megélt életét helyezték vizsgálódásaik középpontjába. A hallgatók a mentalitástörténeti, történeti antropológiai vagy mikrotörténelmi megközelítésmódokat az irányzatok klasszikusain ismerhetik meg. Mind a Geertz szimbolikus antropológiáját a történettudomány eszköztárába emelő Sabean vagy Darnton, mind a Barth antropológiájától megihletett Levi kora újkori témával foglalkozott, miként Ginzburg, a mikrotörténelem kulturális ágának kiemelkedő képviselője is. A reneszánsz kora az új historizmus kiemelt fontosságú vizsgálódási területe, és az új kultúrtörténet amerikai történészei közül rendkívül sokan foglalkoztak a 18. század (különösen a forradalom előtti vagy alatti Franciaország) történetével Mazától Schamáig.

A tanegység kurzusai az oktató választásától függően specializálódnak egy-egy terület kora újkori történetére vagy rendeződnek egy-egy problematika köré. A hallgatók egyfelől ennek a választásnak megfelelően nyernek elmélyült ismereteket, másfelől a kiválasztott és feldolgozott irodalmon keresztül megismerkedhetnek a modern társadalomtörténet különféle irányzataival, ezek szemléletmódjával, analitikus eljárásaival és revelatív erejükkel. A kurzusok elsősorban szakirodalom feldolgozásra épülnek, és ennek egy része szükségszerűen idegen nyelvű.

ZAN-TA10 Modern kori szeminárium

A tanegység a Történeti Antropológia Program egyik kronologikus kurzusa. Célja, hogy a 19-20. századi történelmet elsősorban a modern társadalomtörténet megközelítésmódjával és módszereivel mutassa be.

Az 1970-es évektől nagy átalakuláson átment és diverzifikálódott társadalomtörténet sok műve foglalkozik a modern kor történetével. Jelen kronologikus alapon szerveződő tanegységnek a kurzusai ezeket a munkákat veszik alapul, illetve mintegy kontrollcsoportként ezek mellé helyezve egyes hagyományos társadalomtörténeti munkákat tárgyalnak. A tanegységben kínált kurzusok részben bizonyos országok vagy földrajzi egységek modern kori társadalomtörténetére összpontosítanak, részben pedig bizonyos problematika körül szerveződnek az oktató választásának megfelelően. Elmélyítik a hallgatók ismereteit a konkrét téma részletein túlmenően a társadalomtörténet szemléletével kapcsolatban, miként áll ez szemben a hagyományos történetírással, miként különbözik a modern társadalomtörténet a kvantitatív makroszemléletű társadalomtörténettől, illetve milyen árnyalatokat képviselnek a modern társadalomtörténet egyes irányzatai, mikor például a 19. századi francia történelmet egy jelentéktelen de átlagos figura életén keresztül mutatják be, mikor az amerikai polgárháború mikrotörténelméről beszélnek, társadalmi drámákat elemeznek egy franciaországi faluban vagy az amerikai Délen, illetve a német társadalom hétköznapi megélt élményeit írják le a nácizmus időszakában. A hallgatók megismerhetik, milyen eltérő elméletek állnak a mentalitástörténeti, történeti antropológiai, mikrotörténelmi felfogások vagy a német Alltagsgeschichte megközelítésmódja mögött, milyen hozadékkal jár az egyes megközelítésmódok alkalmazása. Ugyanakkor jelen tanegység utolsó részét képviseli a kronologikus tanegységeknek,melyek együtt egységes szemléletű képet adnak a múltról a középkortól napjainkig a társadalomtörténet szemszögéből, a hagyományos politikatörténeti megközelítéssel szemben egy alternatív, de mind szélesebb körben elfogadott képet. A kurzusok elsősorban szakirodalom feldolgozásra épülnek, és ennek egy része szükségszerűen idegen nyelvű.

ZAN-TA11 Társadalomtudományos módszerek a történetírásban

A tanegység a Történeti Antropológia Program negyedik, specializációs szintjének egyik kurzusa. Célja, hogy áttekintést adjon a történetírásban alkalmazható társadalomtudományos módszerekről, illetve a többi humán tudomány megközelítésmódjáról.

A különféle tudományokokat módszertani alapjukat tekintve általában két csoportba szokás besorolni, és kísérletező illetve megértő, esetleg törvény- és egyénítő, ismét másként természet- vagy történeti tudományokról beszélnek. (Bár e felosztások nem ugyanazon elv alapján történnek, a felosztás végeredménye szinte ugyanaz.) A kísérleteiben valóságot teremtő természettudomány módszereinek fejlődése és kifonomodása a 19. századtól egyre inkább a hozzá való viszonyának tisztázására késztette és kényszerítette a tudás többi formáit. Az emberekkel, megnyilvánulásaikkal és tárgyiasulásaikkal foglalkozó ismeretszerzés is megkettőződött: kialakultak a természettudományos módszereket átvevő és alkalmazó társadalomtudományok és a velük szemben álló történeti tudáságazatok (régészet, művészettörténet).

A huszadik század ismételten kinyilvánította azt az igényt, hogy a történeti diszciplínák sajátosságaik megtartása mellett éljenek a tudomány kifinomult módszertani lehetőségeivel. A tanegységben kínált kurzusok célja, hogy alapvető ismereteket adjanak a társadalomtudományok módszereiről az e módszerekben kevéssé járatos bölcsészhallgatók számára. Rávilágít a fogalomalkotó, szabálykereső és a megértő módszerek közti különbségekre és össszefüggésekre, a tények és adatok előállításának módjaira és nehézségeire, tárgyalja a kvantifikáció és a leírás alkalmazási lehetőségeit a tudás megszerzésében és rendszerezésében. A tanegység továbbá alkalmas arra, hogy a hallgatók számára alapszinten szembesítse a számítástechnika lehetőségeit és választott tudományszakjuk követelményeit.

A jelen tanegységben megjelenő kurzusok továbbá képet adnak a hallgatóknak a nem társadalomtudományos jellegű többi humán diszciplína azon megközelítésmódjairól, melyeket gyümölcsözően lehet alkalmazni a modern társadalomtörténet egyes irányzatainak módszereivel. Példának okáért a művészettörténet vagy a pszichológia szemlélete fontos mikrotörténelmi vagy pszichotörténeti munkák ihletője volt. Jelentősen képes kiszélesíteni a történész látókörét, gazdagítani fegyvertárát az ezen humán tudományok módszertanával, problémafelvetésével és megközelítéseivel való megismerkedés.

ZAN-TA12 Az irodalom társadalomtörténete

A tanegység a Történeti Antropológia Program negyedik, specializációs szintjéhez tartozik. Az irodalom (ezen belül is elsősorban és kiemelten: a magyar irodalom) társadalomtörténeti szempontú vizsgálatával foglalkozik, egy olyan határterülettel tehát, amelynek Magyarországon módszeresen eddig sem az irodalomtörténet, sem a történettudomány nem szentelt különösebb figyelmet, noha a nemzetközi szakirodalomban évtizedek óta legitim kutatási témának számít.

A tanegységben kínált kurzusok bemutják az irodalom létrehozásának, terjesztésének és befogadásának társadalmi funkcióit, illetve ezeknek történeti változásait, lehetőségeit. Számot vetnek mindazokkal a forrástípusokkal, amelyek megragadhatóvá teszik ezeket a folyamatokat: pl. a könyvtárjegyzékekkel, hagyatéki leltárakkal, könyvkiadói dokumentációkkal, vagy éppen a kéziratos énekeskönyvekkel mint a hagyományozódás speciális, a nyomtatással párhuzamosan létező válfajával. Céljuk az is, hogy az irodalom intézményrendszerének történeti alakulását és módosulását nyomon kövessék és értelmezzék, a középkori írásbeliség műhelyeitől kezdve egészen a tagolt, polgári jellegű irodalmi nyilvánosság kialakulásáig. Figyelmet szentelnek olyan fontos intézményeknek is, mint például a színház, amelynek létrejötte és működése ebben az értelemben folyamatosan a társadalmi környezettel való szoros kölcsönhatást teszi megragadhatóvá.

A tanegység feladatai közé tartozik a Magyarországon inkább csak elszórt, bár igen magas színvonalú kísérleteket felmutató olvasástörténetnek mint történeti diszciplínának a bemutatása, s így pl. a könyvkiadás és könyvterjesztés hálózatainak, a könyvhöz való hozzáférés közvetítő csatornáinak a bemutatása, a folyamat történeti tagoltságával és bonyolultságával együtt. A kurzusok az irodalomtörténeti biográfiák műfajának újragondolását is szeretnék elvégezni: az egyes írói pályákkal mint a mindenkori társadalom felkínálta karrierlehetőségek konkrét megvalósulásával kívánnak foglalkozni, s ilyenformán az irodalomtörténetírás fölkínálta adatokat és szempontokat történeti-szociológiai kategóriák bevonásával értelmezik újra.

A tanegység nem kerül minden félévben meghirdetésre.

ZAN-TA13 Eszmetörténet

A tanegység a Történeti Antropológia Program negyedik, specializációs szintjéhez tartozik. Célja a modern eszmetörténet-írás problémáinak, forráselemzései metodológiájának, valamint a társadalomról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról, és a tudományról alkotott alapvető fogalmak történeti alakulásának bemutatása.

A tanegységben kínált kurzusok a politikai eszmetörténettel foglalkozó 19-20. századi iskolák ismeretelméletének, paradigmáinak bemutatására törekszenek. Ide tartozik a Magyarországon 1945-ig különösen markáns hatást kifejtett szellemtörténeti iskola kialakulása (Ranke, Burkhardt, Meinecke, Szekfű, Hóman, Deér), az 1950-es évetől létező cambridge-i kontextualista eszmetörténeti iskola (Laslett, Pocock, Skinner, Dunn), valamint az 1960-as évektől megjelent német Begriffsgeschichte (Brunner, Conze, Kosseleck) metodológiájának, eredményeinek, továbbá a Thomas Kuhn által kialakított tudománytörténetet paradigmatikus gondolkodási egységekben vizsgáló irányzat (Kuhn, Lakatos, Pagel, Nutton, Porter), valamint a művészettörténet ikonológiai irányzatának (Warburg, Panofsky, Gombrich, Wind) bemutatása. A tanegység egyik típusú kurzusai lényegében a modern eszmetörténeti irányzatok sokszínűségét, eredetiségét, azonos és különböző látásmódját hivatottak bemutatni, rámutatva, hogy a vizsgálandó forráscsoport kiválasztása és a történeti értelmezés szempontjainak, módszertanának kijelölése az eredményt alapvetően befolyásolja.

A másik típusú kurzusok ezzel szemben egy-egy korszak szellemi környezetének, jellemző problémáinak, paradigmáinak, a diskurzusoknak, gondolkodási iskoláknak, azaz a történeti fogalmak és a gondolkodás változásainak bemutatására épül, bemutatva a késő középkor és reneszánsz (14-15. század), a kora újkor (16-17. század), valamint a 18-19. század időszakát.

Az eszmetörténetnek hangsúlyozottan történeti változásaiban kell keretbe foglalnia a társadalomról, a történelemről, a politikáról, a gazdaságról való gondolkodás bemutatását. Tehát nem egyszerűen az eltérő társadalmi szerkezetre, politikai intézményrendszerre, gazdasági struktúrákra kell a figyelmet irányítani, hanem arra, hogy maga a fogalomalkotás, az emberek közötti viszonyról alkotott elképzelések azaz a társadalmi világ szellemi artikulációja mennyire más környezetben, más elvek mentén történt. Arra kell törekedni, hogy ezen kurzusok keretében a hallgatók ne a mai társadalomtudomány problematikája felől közelítsenek a régmúlt korok szellemi világához, hanem a korszak gondolkodása, szellemi miliője és produktumai felől, mintegy belülről próbálják megérteni azt. Ismerjék meg, hogy a 14-19. század között hogyan gondolkodtak saját társadalmukról, politikai, gazdasági, kulturális viszonyaikról az akkor élők.

Ennek megfelelően az eszmetörténeti kuzusok maguknak a forrásoknak az olvasására helyezik a hangsúlyt, és ezeken keresztül mutatják be európai összefüggéseiben (illetve regionális különbségeiben) az egyes korszakokra jellemző szellemi jelenségeket. Az egyes témák egyfelől a hosszabb távú, paradigmatikus fogalomtörténeti változások köré rendezhetők: a politika fogalmának átalakulása (15-16. század.), premodern állam koncepciójának kialakulása (16-17. század), az állam-társadalom dichotómia megjelenése (17-18. század), a nemzetfogalom megjelenése (18-19. század), másrészt a korszakokra jellemző egyes diskurzusok köré: klasszikus republikanizmus, államrezon, politikai ellenállás-tan, rendi alkotmányosság, az abszolutizmus és szuverenitás összefüggései, a természetjogi gondolkodás átalakulása, a tudományos világkép átrendeződése, a polgári társadalom artikulációja.

A tanegység nem kerül minden félévben meghirdetésre.