Hajós Ágnes
A Napóleon-korabeli első francia szenátorok és magyar főrendek összehasonlító elemzése
Előadásomban az első francia szenátorokat hasonlítom össze, egy általam kiválasztott magyar a főrendi csoporttal. Célom a két társadalmi csoport hasonlóságának alátámasztása. Forrásként Vida Azimi, Az első francia szenátorok című könyvét használtam (Vida Azimi, Les premiers Sénateurs Francais, Consulat et Premier Empire 1800-1814, Picard, Paris, 2000). Egy már meglévő kutatás eredményeihez kerestem egy releváns magyar csoportot. Időszakom a szenátorok esetében az 1800-1814-ig tartó periódus, míg a magyar köznemeseket 1796 és 1811 között vizsgálom az Országgyűlési naplók és Nagy Iván családtörténeti műve alapján.
Alapvető szempontjaim a magyar csoport kiválasztásában: nem nemesi vagy bárói származású az országgyűlés felső tábláján résztvevő arisztokraták, akik egyben nem egyházi személyiségek és nem horvát követek. Így egy 22 fős vizsgálandó csoport alakult ki a francia 184 fős létszámmal szemben.
Vida Azimi könyvének tematikáját követve a fő szempontok a következők voltak: Hányan szereztek grófi címet az adott periódusban? A könnyebb összehasonlítás végett százalékos arányban ez a szenátoroknál 63%, míg a magyar főurak esetében 18%. Itt nem találunk hasonlóságot. Ezek után összevetettem a különbözo érdemrendek előfordulásának gyakoriságát. A francia becsületrendben a szenátorok 75%-a részesült, a Szent István rend keresztjét a vizsgált magyar csoport 50%-a megkapta élete folyamán.
A francia szenátorok esetében megállapítható az egymás között kötött házassági kapcsolatok magas száma, ezért érdemes
megvizsgálni a kiválasztott magyar főúri családok egymásközti házasodási szokásait is. Az eredmény hasonlóságot mutat.
A 22 főúr 18 családot jelent, amiből 12 család között 14 házasság köttetett (66%). Az első ábrán kékkel jelöltem azon
családokat, melyek között házassági kapcsolat szövődött. Mindössze 6 olyan család van, amit nem tudtam az összekötni
ezért őket üres körrel jelöltem. Két összefüggő csoportosulás rajzolódik ki. Az Okolicsányi család több szállal is
kapcsolódik a Szent-Iványiakhoz.
(Nagyításhoz kattints a képre!)
A következő lépésben az egyéni sorsokat és hivatali pályafutásokat vetettem össze. Egy leegyszerűsített ábra segítségével a vizsgált 22 magyar főúr pályáját hasonlítottam össze, az alapján, hogy milyen tisztségeket és milyen sorrendben töltöttek be életük folyamán. A következő ábrákon egy-egy jellemző egyéni hivatali pályafutást ábrázoltam, Semsey András és Muslay Antal példáján bemutatva.
Mind a 22 főúrról készült egy ilyen ábra, majd ezeket
összevetve kirajzolódott egy sematikus ábra, melyen
a leggyakoribb felemelkedési irányvonalak figyelhetőek
meg. A nyilak vastagsága az adott felemelkedési lépés
gyakoriságával arányosan nő.
Végül arra kerestem a választ, hogy az egyenletes területi elhelyezkedés, mint következő vizsgálandó szempont, igaz-e ugyanúgy a magyar főurakra is, mint a korabeli francia szenátorokra. Az 5.ábrán a pirossal színezett megyék egy-egy család birtokait jelölik.
Ez alapján elmondható, hogy a 13 pirossal jelölt megye nem alkot egy összefüggő tömböt, vagyis
szétszórtan helyezkednek el az ország minden pontján. Tehát a hasonlóság itt is megfigyelhető.
Ezek csupán ideiglenes eredmények. Még számos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy a kutatás alapjául szolgáló francia szenátorokról és a magyar főurak csoportjának hasonlóságairól pontosabb képet adjunk.
