A kurzus kódja: ZAN-TA01/1

A kurzus címe A történelem diskurzusa

Az oktató neve: Szijártó István doc.

A kurzus időpontja, helyszíne (ha már lehet tudni): hétfő 14.00-15.30, Múzeum krt. 6-8. 262.

A kurzus leírása (rövid esszé vagy tematika): Ez a történetírás ismeretelméleti hátterét, az egyes időszakok meghatározó irányzatait, iskoláit, illetve a történelem diskurzusának évszázados változását bemutató szeminárium “A történetírás elmélete és története” előadás kísérője. A szeminárium a 19. század végi előzmények áttekintése után a 19-20. század fordulójától az ezredfordulóig tekinti át a történeti diskurzus fejlődését: a tudományos történetírás kialakulását, a szellemtörténet és a társadalomtudományos történelem kihívását, végül az 1970-es évektől jelentkező, kultúrtörténetinek nevezhető irányzatok jelentkezését. A historiográfiai vonal mellett mindvégig figyelemmel leszünk a történelemre vonatkozó elméleti-filozófiai reflexióra. A szeminárium az előadással párhuzamosan halad, és a legfontosabb művek tárgyalásán keresztül lehetővé teszi az ismeretek elmélyítését mind a kredites képzésben résztvevő, mind az MA-, mind a BA-hallgatók részére.

Követelmények, értékelési szempontok: Minden egyes órára jelentős mennyiségű szakirodalmat kell elolvasni. Az értékelés az órai munka alapján történik. Ez az óra (a terem befogadóképessége függvényében) szabadon látogatható azok számára is, akik nem veszik fel.

Az szeminárium részletes programja és a kötelező irodalom:

1. 09.07. Bevezetés

2. 09.14. A történetírás a reneszánsztól a 18. századig (Ernst Breisach: Historiográfia. Osiris: Budapest, 2004. 161-234.)

3. 09.21. A historizmus és a pozitivizmus (Wilhem von Humboldt: A történetíró feladatáról. In: Wilhem von Humboldt válogatott írásai. Európa: Budapest, 1985. vagy in: Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, 2006. (.– a továbbiakban: GYK) II. 10-21. és Hippolyte Taine: Franciaország klasszikus filozófusai a 19. században. A módszerről. XIII. fejezet. In: GYK)

4. 09.28. A romantika történetírása, a tudományos történetírás egységesülése és a szellemtörténet (Jules Michelet: Franciaország története. Előszó. In: GYK és Marczali Henrik: Az 1790/1‑diki országgyűlés. Budapest, 1907. Előszó és 1‑2. fejezet., Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata. In: uő: Nép, nemzet, állam. Osiris: Budapest, 2002. 231‑292.)

5. 10.05. A társadalom- és kultúrtörténet kezdetei (Molnár Attila Károly: Max Weber olvasókönyv. Novissima Kiadó: Miskolc, 1999. 40‑55. és Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. Faust Imre: Budapest, 19442 345-430. (Negyedik könyv 1-5. fejezet.) és Marc Bloch: A feudális társadalom. Második rész, harmadik könyv, második fejezet: Szabadság és szolgaság. Osiris: Budapest, 2002. 277-297.)

6. 10.12. Az Annales második nemzedéke (Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság, kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. 2-3. fejezet. Gondolat: Budapest, 1985. 101-268. vagy Gutta: Budapest, 2004. 103-273.)

7. 10.19. Történeti demográfia, család- és háztartástörténet (Philippe Aries: Gyermek, család, halál. Tanulmányok. Gondolat: Budapest, 1987. 169-179., 199-209., 311-317. és Peter Laslett: A nyugalomba vonulás társadalomtörténete: a rokonság és a közösség szerepe az öregek támogatásában. Aetas 2001. 3-4. szám 290-307. és Hermann Diederiks (szerk.): Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris: Budapest, 1995. 33-59.)

8. 11.02. Marxista történetírás (E. P. Thompson: Az idő, a munkafegyelem és az ipari kapitalizmus. In: Gellériné Lázár Márta (válogatta): Időben élni. Történeti-szociológiai tanulmányok. Akadémiai: Budapest, 1990. 60-116. és Pach Zsigmond Pál: A kelet-európai fejlõdés. In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyarország története (III. kötet) 1526-1686. Budapest, 1987. 74-100.)

9. 11.09. Pszichotörténetelem (Erik H. Erikson: A fiatal Luther és más írások. Gondolat: Budapest, 1991. 1-138. és Norbert Elias: A civilizáció folyamata: szociogenetikus és pszichogenetikus vizsgálódások. Gondolat: Budapest, 1987. 227-265., 675-699.)

10. 11.16. Mentalitástörténet és történeti antropológia (Aron J. Gurevics: A középkori ember világképe. Budapest, 1974. 5‑133. és Emmanuel Le Roy Ladurie: Montaillou. Egy okszitán falu életrajza. Osiris: Budapest, 1997. 18-19. fejezet és Robert W. Scriber: A kora újkori európa történeti antropológiája. BUKSZ 1995 (Tél) 468‑478. vagy uez: Sebok Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. Budapest, 2000. 157‑179.)

11. 11.23. Mikrotörténelem (Carlo Ginzburg: A sajt és a kukacok. Európa: Budapest, 1991., illetve Giovanni Levi: Egy falusi ördögűző és a hatalom. Osiris: Budapest, 2001. A két könyvből az egyiket kell elolvasni.)

12. 11.30. A nők története és az emlékezet kutatása (Joan Wallach Scott: A társadalmi nem (gender): a történelmi elemzés hasznos kategóriája, in uő (szerk.): Van-e a nőknek történelmük? Balassi Kiadó: Budapest, 2001. 126‑160. és Lyndal Roper: Fegyelem és tiszteletreméltóság: prostitúció a reformáció kori Augsburgban. Uott 203-239. és Pierre Nora: Emlékezés és történelem között. Aetas 1999:3. szám 142‑157.)

13. 12.07. Kultúrtörténet (Peter Burke: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia határmezsgyéjén. Etnographia 1984 362‑371. és Michel Foucault: Fegyelem és büntetés. 3-4. rész. Budapest, 1990.)